A Hableánynak azt róják fel, hogy kétfős személyzettel nem is hagyhatta volna el a kikötőt, egy második matróz épp arra lett volna alkalmas, hogy észlelje a veszélyt. A Hableány kapitányállásából ráadásul nem volt teljes körű a kilátás, ami szintén akadályozta, hogy észrevegyék a szállodahajót.
A túlélők keresete szerint a beleset következtében sérült a testi épséghez és egészségükhöz fűződő személyiségi joguk, míg a családtagok az egységes családban éléshez fűződő, a személyiségük szabad kiterjesztéséhez fűződő és az egészséghez fűződő személyiségi jogaik sérelme miatt fordultak a bírósághoz. Emiatt átlagosan 60 milliós sérelemdíjat követelnek a két hajós cégtől.
Jogi képviselőjük arra is kitért, hogy
a Viking AG éves bevétele 240 milliárd forint, ehhez képest összesen 50-280 millió forintot akartak felajánlani az áldozatoknak, peren kívüli megegyezés keretében.
Az alperesek vitatják a kereset jogosságát; a Viking AG egyebek mellett ara hivatkozott, hogy nem előzési manőverről volt szó, a szállodahajó pedig csak a Margit híd középső hídnyílásában tudott átmenni a híd alatt, ellentétben a Hableánnyal.