Hableány-katasztrófa: kezdődhet a milliárdos kártérítési per

A Fővárosi Törvényszék befogadta azt a keresetet, amelyben a Hableány-tragédia áldozatainak hozzátartozói több milliárdos kártérítést követelnek a Viking AG-tól és a Panoráma Deck Kft.-től is. A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya megkeresésünkre azt közölte, hogy a kártérítési ügyben a per tárgyalásának írásbeli előkészítése az utolsó fázisában jár, így a bíróság várhatóan rövidesen kitűzi a perfelvételi tárgyalás időpontját.

Ahogy a Magyar Nemzet április végén megírta, a 26 dél-koreai áldozat nevében a magyar Oppenheim Ügyvédi Iroda nyújtott be összesen 4,3 milliárd forintos kártérítési keresetet, amelyben a tragédiát okozó Viking Sigyn és a Hableány üzemeltetőjének egyetemleges felelősségének megállapítását kérik. A cikk szerint a magyar ügyvédi iroda 900 oldalas keresetlevélben támasztja alá követelését.

Az ügyben kerestük az Oppenheimet, de elzárkóztak a nyilatkozattól.

Borbély Zoltán, a Panoráma Deck egyik jogi képviselője a Mandinernek nyilatkozva hangsúlyozta: teljes mértékben vitatják, hogy egyetemleges felelősség merüljön fel a tragédiában. Mint mondta,

Másodpercek alatt elsüllyedt a Hableány

A végzetes baleset több mint két évvel ezelőtt, 2019. május 29-én pár perccel este 9 óra után, közvetlenül a Margit híd egyik hídnyílása előtt történt, amikor a Viking Sigyn svájci szállodahajó hegymenetben közlekedve utolérte a Hableány magyar rendezvényhajót, amellyel összeütközött és maga alá gyűrt. Az ütközéstől a sokkal kisebb Hableány felborult és mindössze hét másodperc alatt elsüllyedt. A fedélzeten tartózkodó 33 fős dél-koreai turistacsoport tagjainak, valamint a kétfős magyar legénységnek arra sem volt esélye, hogy felismerje a veszélyt. Közülük mindössze hét turistát sikerült kimenteni a körülbelül tíz fokos Dunából, a többiek – így Lombos László hajóvezető és Pethő János matróz is – életüket vesztették.

Az elsüllyedt hajó roncsának kiemelését több napig tartó megfeszített munka és előkészület után, a tragédia után tizenhárom nappal, június 11-én kezdték meg a Margit hídnál. A több órás művelet során a Clark Ádám úszódarunak sikerült egészben kiemelni a Hableányt, amelynek belsejében több holttestet is találtak.

A BRFK a tragédia után azonnal nyomozást indított és már másnap, halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés veszélyeztetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették Jurij Csaplinszkijt, a Viking Sigyn 64 éves ukrán kapitányát. Csaplinszkij – akit később segítségnyújtás elmulasztásával is meggyanúsítottak – tagadta bűnösségét.

Az ügyészség 2019 november végén emelt vádat az ukrán kapitány ellen halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt.

A vádirat lényege szerint a tragédia bekövetkezte előtt körülbelül öt percig szabad szemmel, valamint a hajó radarberendezésének képernyőjén, illetve a helymeghatározó adatokat megjelenítő kijelzőn is egyértelműen látható volt a Hableány helyzete, iránya és sebessége. A Viking kapitányának azt is érzékelnie kellett, hogy változatlan irány és sebesség mellett összeütközik a magyar hajóval, mégsem tett semmit. Az ügyészség azt indítványozta, amennyiben az ukrán kapitány elismeri bűnösségét az előkészítő ülésen és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság ítélje 9 év börtönbüntetésre és 9 év vízi járművezetéstől eltiltásra.

Csaplinszkij azonban nem ismerte el bűnösségét és nem mondott le a tárgyalási jogáról a 2020 március 11-én az előkészítő ülésen, így szeptemberben a bizonyítási eljárással kezdetét vette a büntetőper. Az ukrán kapitány nem tett vallomást. A nyomozást és a bírósági eljárást is elősegítette, hogy a tragédia után számos videofelvétel került elő a balesetről, amelyet a tárgyaláson is levetítettek.

Elismerte a kapitány, hogy nem használta a radart

Borbély Zoltán – aki egyébként közlekedési szakjogász – emlékeztetett a legutóbbi, májusi tárgyalásra, amelyen Csaplinszkij váratlanul megszólalt, és beismerte, hogy jók voltak a látási viszonyok, ezért nem használta hajóján a radart. Elmondása szerint szabad szemmel tájékozódva vezette a hajót, így közelítve meg a Margit hidat.

Mindezzel egyébként felrúgta azt a korábbi vádlotti védekezést, amely szerint a tragédia estéjén rosszak voltak a látási viszonyok a Duna fővárosi szakaszán.

Ahogy Borbély Zoltán emlékeztetett, ezzel kapcsolatban korábban több tárgyaláson keresztül hallgattak meg tanúkat, szakértőket. Ezzel a megszólalásával az ukrán kapitány is alátámasztotta, hogy a látótávolság legalább két kilométeres volt. A Panoráma jogi képviselője megjegyezte, egyébként

Borbély Zoltán a bírósági eljárás eddigi eseményeit értékelve elmondta: nem értelmezhető az a felvetés, hogy a Viking által utolért Hableánynak ki kellett volna térnie, hiszen az utolsó pillanatig még a szállodahajó utasai sem gondolták, hogy a hatalmas jármű maga alá gyűri a nálánál nagyságrendekkel kisebbet.

„Ez olyan, mintha a sípályán valakit hátulról elkaszálnak, majd neki rójuk fel, hogy elkerülhette volna a balesetet, ha csinál egy kitérő manővert, miközben az utolsó pillanatig nem látja a veszélyt” – magyarázta az ügyvéd.

A felvételeken egyébként látható, hogy Lombos László, a Hableány kapitánya az utolsó pillanatban még megpróbált jobbra kitérni, de ekkor már nem lehetett elkerülni az ütközést. Borbély ennek kapcsán fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a hajó kapitánya sem élte túl a tragédiát, így a halála miatt már nem tud védekezni. „A manőverezéssel kapcsolatban van egy olyan tévhit is, hogy a kisebb hajó jobban tud manőverezni. Ez nem igaz. Éppen a Viking az, amelyik gyorsabb és hatékonyabb mozgásokra képes” – hangsúlyozta az ügyvéd.

Nem egyértelmű a jogi szabályozás

Borbély Zoltán kitért a plusz egy matróz kérdésére is, amelyre a büntetőperben a védelmi oldal szintén nagy hangsúlyt fektet. Mint elmondta, a jogi szabályozás nem egyértelmű, mert van olyan jogszabály, amely az utasok számához míg egy másik az orrsugárkormány hiányához köti a második matróz jelenlétét a fedélzeten. Ez azonban semmilyen okozati összefüggésben nem áll a tragédiával.

– szögezte le, emlékeztetve ugyanakkor, hogy ezt a felperesi kereset cinikus érvelésnek nevezte, holott ez tény. Egy plusz matróz sem tudta volna megakadályozni a tragédiát.

Borbély Zoltán kitért a “engem nem lehet előzni jelzés” kérdéskörére is. Hangsúlyozta, hogy ez a jelzés kizárólag válaszreakció az “előzési kérelemre”, amelynek szintén megvannak a szabályai. Tehát ilyen esetben nem az előzendő hajónak kell jelezni először. Egy diszkóban csak akkor mondja egy lány, hogy nem táncolok, ha felkérik, nem egyből ezzel kezdi – mondott egy egyszerű példát Borbély.

Mint mondta, a tragédiában közre játszhatott az is, hogy a Viking leengedett kormányállással közlekedett, amely csökkentette a rálátást. Ez valószínűleg azért lehetett így, mert a hajó egy korábbi balesetének egyik oka éppen a magas kormányállás volt.

A bírósági eljárás az ősszel folytatódik majd.

A nyitóképen: A Clark Ádám úszódaru az elszállítást végző uszályra emeli a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsát 2019. június 11-én. (Fotó: MTI/Lakatos Péter)