Vegetáriánus Európa a húsevők csapdájában – centripetális és centrifugális erők az unióban

Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójának nemrég Centripetális és centrifugális erők az Európai Unióban címmel megjelent esszéje kapcsán tartott kerekasztal-beszélgetést a Hitelintézeti Szemle és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT), az Európai Uniót leginkább megosztó témákról.

Az esszé kapcsán Szapáry elmondta, a XXI. század nagy világválságai olyan széthúzó erőket hoztak a felszínre, amelyek új kihívások elé állítják az Európai Uniót. Ahogy a főtanácsadó kifejtette: az eredeti centripetális erő a béke megteremtése volt és ez mostanra elhozta az eredményeket: a szabadságjogokat, a schengeni övezetet, az eurót.

Ám az eredeti összetartó erő, a béke felhígult az évtizedek folyamán. A keleti bővítéssel pedig egy új dimenzió jött a képbe.

A bevándorlás kapcsán szerinte fontos tényező, hogy a legtöbb nyugat-európai országnak volt gyarmata, amely lehetőséget adott nekik, hogy megismerjenek egy távoli kultúrát, távoli népeket. Ellentétben a kelet-európai országokkal, amelyek nem ilye utat jártak be és ebből adódóan máshogy is állnak a kérdéshez.

„A költségvetési politikában Észak és Dél konfliktusa újra kiéleződött a helyreállítási alapok körüli vitákban, a külpolitikában pedig a legvitatottabb téma az Oroszországgal és Kínával való viszony” – folytatta. A negyedik probléma pedig nem új keletű: az Európai Bizottság egyre több hatáskört szeretne magához vonni, amit egyes országok nem néznek jó szemmel.

Szapáry úgy látja: az erős európai nemzetállamok közössége az eddig kitalált legjobb egység, ami meg tudja teremteni a bizalmat és az áldozatkészséget a demokrácia és a szabadság védelmében.

– jelentette ki Szapáry. 

Csapdába került az integrációs folyamat

Martonyi János volt külügyminiszter úgy látja, egy idő után az integrációs folyamat csapdába került. „Az rendben van, hogy egymás ellen nem indítunk háborúkat, de szem elől tévesztettük, hogy Európa gyakorlatilag vegetáriánusként került a húsevő állatok csoportjába” – fogalmazott a volt miniszter, aki szerint ez nagyon veszélyes. „A békét megteremtettük egymás között, de a világviszonylatban ez nem sikerült” – folytatta. Mint fogalmazott, veszélyesebb lett a világ és egyre inkább előtérbe került a biztonság. Európának ki kell építenie egy saját védelmi kapacitást, képességet. Enélkül gazdasági területeken sem tudunk eredményeket elérni.

Ugyanakkor úgy vélte, a centripetális és centrifugális erők ellentéte vagy másképpen az egyszínűség-sokszínűség ellentét mindig jellemző volt a kontinensre, ez Európa lényege. 

– jelentette ki. Mindenhol léteznek országok a világon, de a szó kulturális értelmében vett nemzet európai specifikumnak számít. „Számunka ez egy meghatározó, egzisztenciális dolog. Az is hogy európaiak vagyunk, és az is, hogy keresztények” – fejtette ki Martonyi.

Az egykori tárcavezető szerint a különbség az, hogy míg Nyugat-Európában elsősorban politikai nemzetek alakultak ki, addig Keleten a nemzet alapvetőn nyelv, kultúra, történelem, szellemi, spirituális közösség, amit meg akarunk őrizni.

Úgy látja, Európának képesnek kell lennie önálló cselekvésre, és ez ne mond ellent az atlanti szövetségnek. Egyensúlyba kell jönnünk, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak, ne szoruljunk rá folyton az Egyesült Államokra.

Ez lehetne ugyanis egy kitörési pont.

Hiányoznak a viták az európai diskurzusból

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint Európában vannak összetartást és széthúzást erősítő jelenségek, de annak felvetése, hogy ezeket megvizsgáljuk, szembemegy az európai mainstremmel, amely az integrációt leginkább egy üdvtörténetnek tekinti, szakrális jelentőséggel ruházza fel és így megkérdőjelezhetetlenné teszi. Aki ezt mégis megteszi, azt kiközösítik.

Az államtitkár szerint bántóan hiányoznak az európai diskurzusból azok a viták, amelyek európai alapon, de racionálisan kezelik a kihívásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kontinensen ötezer éve laknak emberek léteznek közösségek, miközben az Európai Uniós csupán hetvenéves. Orbán Balász az Uniót egy felépítménynek nevezte, amelyen folyton dolgozni kell.

Ahogy rámutatott: a Szapáry által megjelölt négy konfliktusforrásból három nem nem gazdasági jellegű, és mellesleg nem tartozott az európai integráció legfontosabb kérdéseihez az elmúlt hét évtizedében. Nem voltak az integráció sikerének szükséges, de nem elégséges feltételei.

A nehézséget pedig az jelenti, hogy mégis ezek a kérdések dominálják az Európa jövőjéről szóló diskurzusokat, és az európai elit tagjainak a gondolkodását és mindennapjait is meghatározzák. „Ma egy európai parlamenti képviselő jelentős részben nem azon dolgozik, hogyan tudná az európai integráció sikerét segíteni gazdasági természetű, praktikus javaslatokkal” – mondta az államtitkár.

Nyitókép: Martonyi János egy 2019-es konferencián (Fotó:MTI/Móns Márton)