Az Alkotmánybíróság jóváhagyta a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseit

Megjelent az Alkotmánybíróság honlapján az a határozat, ami lehetővé teszi a kormány gyermekvédelmi népszavazásának megtartását.

A testülethez két indítvány is érkezett a népszavazás megakadályozására. Az első, meg nem nevezett indítványozó azt kifogásolta, hogy amennyiben a népszavazáson többségbe kerülnének a „nem” válaszok, úgy Magyarország nem tudna eleget tenni EU-s kötelezettségeinek. Az indítványozó azzal érvelt, hogy hazánk ellen éppen azért folyik kötelezettségszegési eljárás az EU-ban, mert a kormány szigorította a pedofil bűnelkövetők elleni fellépését. Az indítvány szerint Magyarországgal szemben megindulna a jogállamisági eljárás és az újjáépítési támogatásoktól is elesnénk, ha a népszavazáson a többség nemmel szavazna a kérdésekre.

Az első indítványozó azt is kifogásolta, hogy a népszavazást az országgyűlési választással egy napon tartanák. Érvelése szerint ez jogszerű ugyan, de így megváltozna a népszavazás célja. Az indítványozó szerint így összemosódna a népszavazás és az országgyűlési választás intézménye, ami alkotmányellenes.

A második, meg nem nevezett indítványozó azt kifogásolta, hogy a Kúria vonatkozó döntésében foglaltakkal szemben nem voltak biztosítottak a kellő garanciák, s elmaradt a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülmények vizsgálata is. Az indítványozó szerint az Országgyűlés sem vizsgálta meg, hogy mennyiben és hogyan térnek el az állampolgári kezdeményezésre, köztársasági elnöki kezdeményezésre és kormányzati kezdeményezésre kiírt népszavazások következményei. Az indítványozó szerint ezért több pontban is alkotmányellenes az Országgyűlés és a Kúria eljárása.

Az első indítványozó felvetéseire a testület úgy reagált, hogy az „többlépcsős hipotetikus érvrendszeren” alapul, ami elsősorban sajtóértesülésekre támaszkodik. Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotónak akkor is lehetősége volna az EU-s jogszabályoknak megfelelő törvényeket hoznia, ha a választók többsége nemmel voksolna a népszavazás kérdéseire. A határozat szerint a kötelezettségszegési eljárás már a Kúria eljárását megelőzően is elindult, vagyis annak új szakaszába lépése nem jelenti a körülmények lényeges változását. Ezek miatt az első indítványozó által előadottak nem tűntek megalapozottnak a testület számára.

Arra a felvetésre, ami szerint az országgyűlési választás és a népszavazás egy napon tartása összemosná a két intézményt, az Alkotmánybíróság azzal reagált, hogy az Országgyűlés szóban forgó határozata nem tartalmaz dátumokat, vagyis a népszavazást majd a köztársasági elnöknek kell kiírnia egy általa választott napra. Ez a nap lehet az országgyűlési választás napja is, ezt a vonatkozó törvények megengedik. Az Alkotmánybíróság szerint emiatt nem lehet alkotmányossági vizsgálatot tartani erről.

A második indítványozó kúriai döntést firtató felvetésével kapcsolatban a testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy az nem az Alaptörvényre, az Országgyűlés döntéshozatali eljárására vagy a népszavazásról szóló törvényre vonatkozik, hanem „csupán a Kúria döntéseiből kiolvasható követelményekre”. Az Alkotmánybíróság ezért nem folytat érdemi alkotmányossági vizsgálatot folytatni a felvetéssel kapcsolatban.

Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően helybenhagyta a népszavazást kiíró határozatot.

A népszavazás kérdései a következők:

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Nyitókép: Philipp Schulze / DPA / AFP. Illusztráció.