Megjelent az Alkotmánybíróság honlapján az a határozat, ami lehetővé teszi a kormány gyermekvédelmi népszavazásának megtartását.
A testülethez két indítvány is érkezett a népszavazás megakadályozására. Az első, meg nem nevezett indítványozó azt kifogásolta, hogy amennyiben a népszavazáson többségbe kerülnének a „nem” válaszok, úgy Magyarország nem tudna eleget tenni EU-s kötelezettségeinek. Az indítványozó azzal érvelt, hogy hazánk ellen éppen azért folyik kötelezettségszegési eljárás az EU-ban, mert a kormány szigorította a pedofil bűnelkövetők elleni fellépését. Az indítvány szerint Magyarországgal szemben megindulna a jogállamisági eljárás és az újjáépítési támogatásoktól is elesnénk, ha a népszavazáson a többség nemmel szavazna a kérdésekre.
Az első indítványozó azt is kifogásolta, hogy a népszavazást az országgyűlési választással egy napon tartanák. Érvelése szerint ez jogszerű ugyan, de így megváltozna a népszavazás célja. Az indítványozó szerint így összemosódna a népszavazás és az országgyűlési választás intézménye, ami alkotmányellenes.
A második, meg nem nevezett indítványozó azt kifogásolta, hogy a Kúria vonatkozó döntésében foglaltakkal szemben nem voltak biztosítottak a kellő garanciák, s elmaradt a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülmények vizsgálata is. Az indítványozó szerint az Országgyűlés sem vizsgálta meg, hogy mennyiben és hogyan térnek el az állampolgári kezdeményezésre, köztársasági elnöki kezdeményezésre és kormányzati kezdeményezésre kiírt népszavazások következményei. Az indítványozó szerint ezért több pontban is alkotmányellenes az Országgyűlés és a Kúria eljárása.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag úgy határozott, hogy az indítványok nem megalapozottak.
Az első indítványozó felvetéseire a testület úgy reagált, hogy az „többlépcsős hipotetikus érvrendszeren” alapul, ami elsősorban sajtóértesülésekre támaszkodik. Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotónak akkor is lehetősége volna az EU-s jogszabályoknak megfelelő törvényeket hoznia, ha a választók többsége nemmel voksolna a népszavazás kérdéseire. A határozat szerint a kötelezettségszegési eljárás már a Kúria eljárását megelőzően is elindult, vagyis annak új szakaszába lépése nem jelenti a körülmények lényeges változását. Ezek miatt az első indítványozó által előadottak nem tűntek megalapozottnak a testület számára.