Kétszer annyi csirkemellet vagy tejet tud vásárolni a mai jövedelméből egy átlagos család, mint 2010-ben.
Magyarországon sikerült megfékezni decemberre az infláció további emelkedését, ami egyértelműen a kormányzati intézkedéseknek, vagyis a rezsicsökkentésnek, az üzemanyagok árplafonjának és a változó kamatozású hitelekre bevezetett kamatstopnak köszönhető – írja a Magyar Nemzet.
Idehaza 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak decemberben, ami megegyezik a novemberi adattal. Ezzel szemben az Európai Unió tagállamaiban az év utolsó hónapjában is folytatódott a drágulás. Lengyelországban szintén 5,1 százalékkal nőtt átlagosan az infláció tavaly, hazánkkal ellentétben ugyanakkor a novemberi 7,4 százalékos áremelkedést decemberben nyolcszázalékos drágulás követte.
„Míg az élelmiszerek ára 2010 és 2021 között átlagosan 47,9 százalékkal emelkedett, addig a kedvezmények nélkül, közfoglalkoztatottakkal együtt számolt nettó átlagkereset lényegesen jobban, 119 százalékkal nőtt” – idézi a Magyar Nemzet Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértőt, aki a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat adataira reagált.
A szakértő felidézte: a kormányzati árszabályozás hat árucikkre terjed ki, de a beavatkozásnak várhatóan nem csak a szabályozott cikkek árára lesz mérséklő hatása. Várhatóan a termelők, az élelmiszeripar szereplői és a kereskedők is átgondolják a termelési folyamataikat és az árképzésüket. Szinte biztos, hogy rövidesen számos új megoldással, hatékonyságnövelő innovációval találkozhatunk. Ezeknek köszönhetően az árstop lejárta után is elkerülhető a drasztikus drágulás Szalai Piroska szerint.
Szalai Piroska 2022-ben két számjegyű bruttó és nettó átlagkereset-emelkedésre számít. A szakértők szerint a decemberben mért 7,4 százalékos inflációnál minden bizonnyal mérsékeltebb lesz az áremelkedés, így a bérek ismét jelentős emelkedése mellett komoly reálkereset-növekedés jellemezheti ezt az évet.
A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy a kedvező várakozások csak akkor valósulnak meg, ha április 3-án a választók újabb mandátumot adnak a jelenlegi kormánynak, ezzel folytatódhat a családok anyagi erősödését segítő gazdaságpolitika.
Ha a baloldal nyerne, az eddig megismert terveik alapján eltörölnék a rezsicsökkentést, megszüntetnék a családi kedvezményeket, a fiatalok adókedvezményét, a nyugdíj mellett dolgozók járulékkedvezményét és más, nagyobb nettó kereseteket elősegítő kormányzati intézkedést.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Lentner Csaba főszerkesztő, közgazdászprofesszor döbbenetes adatokkal illusztrálta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerinte alaptörvényellenes működését.
Szalai Piroska arra is kitért, milyen brutális hatásai lennének a tiszás nyugdíjadónak.
Míg a Fidesz-kormány célja a családok terheinek csökkentése, addig a Tisza Párt elvenné a kedvezményeket és megemelné a családok adóterheit – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.
Biztató folyamatok hatására enyhülhet tovább az emberek áremelkedéstől való félelme.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
A rendőrség egy hihetetlen módszerekkel működő katonai sejtet számolt fel, a közbizalom a nullára csökkent Ukrajnában, halni viszik az embereket az utcáról.
A „hirtelen és ritka intenzitású viharnak” halálos áldozata is van.
