Hallassuk a hangunkat, mondjuk el, hogy milyen Európában szeretnénk élni

Konferencia Európa Jövőjéről: a célegyenesben?

Lassan több mint fél évvel az Európa jövője konferenciasorozat elindulása és számos tájékoztató, részvételre bátorító, annak veszélyeiről és lehetőségeiről írt cikk után itt az ideje egy rövid év végi számadásnak is: bebizonyosodtak-e kétségeink, valamint újabb frontvonalhoz érkeztünk-e a birodalomépítés vs. Nemzetek Európája, a két jövőkép közötti küzdelemben?

Mindez nem csak egy utópikus képzelgés, a bürokratikus álruhában bújtatott konferenciasorozat valóban kiváló alkalom a föderalista brüsszeli birodalomépítési törekvések állampolgári legitimációjához. Nyilván nem csak mi ismertük fel a lehetőséget abban, hogy elmondjuk, milyen Európában szeretnénk élni és, hogy merre haladjon az Európai Unió.

Az állampolgárok véleményének kikérése nekünk nem újdonság: Magyarország Kormánya következetesen, 2011 óta folyamatosan kikéri az állampolgárok véleményét és az eredményeket a döntéshozatalban meg is jeleníti. Ebben a kontextusban a kezdeményezés akár üdvözlendő is. A magyar kormány így állt hozzá a konferenciához a kezdetektől fogva, lehetőségként tekintett rá, Magyarország attraktív Európa koncepciójának bemutatására: van egy másik alternatíva is, olyan Európa ahol a nemzetekre büszkeséggel, megőrzendő értékként tekintenek, hisznek abban, hogy erős Európa csak erős nemzetekből épül és marad fenn; ahol a demográfiai problémákat a családok támogatásával oldják meg és nem bevándorlók betelepítésével; ahol bárki szabadon kinyilváníthatja véleményét anélkül, hogy félne az “eltörléstől” mert nem a mainstream ideológia szócsöve; ahol a józan ész és pragmatizmus uralkodik a közjó és a nép szolgálatában.

Ne legyenek kétségeink, természetesen azok az állampolgárok akiket kiválasztottak a konferencia európai szintű, úgynevezett európai polgári vitacsoportjába, ha nem a szokásos mantrát mondanák/gondolnák mint az egyhangúság eltörlése, jogállamisági kondicionalitás kiterjesztése, vagy akár uniós hatáskör bővítésről; nos őket irányba állítják a “független “ moderátorok , szakértők és természetesen az EP-képviselők. Kisebb félelem tapasztalható is volt az EP föderalista vezéreinek részéről a folyamat elején de végül sikerült a bürokratikus intézményi gépezetet megfelelő “ kontroll “ alá helyezni .

Kérdés még mindig ugyanaz, mit tudunk tenni, sőt mi a kötelességünk?

Továbbra is hallatni a hangunkat. Hivatkozási alap kell, hogy legyen , hogy vannak olyanok nagyszámú kritikus tömegben, akik konstruktívan de máshogy gondolkodnak Európa jövőjéről és emellett Európa pártiak. Ne felejtsük el, nekünk magyaroknak most van először lehetőségünk arra, hogy elmondhassuk milyen Európában szeretnénk élni, eddig nélkülünk de rólunk döntöttek.

Mit értünk el eddig? Orbán Viktor miniszterelnök úr elsőként ismertette Európa jövőjéről szóló javaslatait 2021 június 19-én. A javaslatok címzettjei az Európai polgárok milliói ezért jelent meg a miniszterelnöki 7 pont külföldi lapokban is, ezzel tartalmilag is elindítva a Pán - európai diskurzust. Ez azóta sem történt meg más állam / kormányfő részéről , ami ki is mozdította az euroszkepticizmust hangoztató európai baloldalt a komfortzonájából.

Magyarország 2021- ben a konferencia tavaszi / kora nyári  elindulásától kezdve előkelő dobogós helyen szerepelt a konferenciasorozat digitális platformján. ( ahol eseményeket,  rendezvényeket, ötleteket és kommenteket lehet feltölteni ) , az év végére pedig első helyen áll a regisztrált események számát tekintve . Mit is jelent ez? Az Európa szerte zajló rendezvények 10%- át hazánk szervezi több mint 400 eseménnyel . Ez büszkeséggel tölthet el minket abszolút értékben is, lakosságarányosan pedig különösen kimagasló teljesítmény. Magyarország euroszkeptikus lenne? Erre is rácáfoltunk a számokat tekintve . Lelkesek, érdeklődőek és proaktívak a magyarok, amit a statisztika is bizonyít . Ne felejtsük el, hogy  Magyarországon az EU támogatottsága 2009- Ben 37 % volt a lakosság körében,  míg 2021 - ban 63% .( eurobarometer ). Bebizonyosodott : a kritikus vélemények nem egyenlők az euroszkepticizmussal , a kilépés hangoztatásával , hanem konstruktiv vitára ad alkalmat.

Alapvetéseink világosak: Nemet mondunk az Európai birodalomra és az erős nemzetek erős Európájában hiszünk . Ahol van hozzáadott értéke a közös és szorosabb cselekvésnek , együttműködésnek, ott haladjunk előre. Ez az okosabb Európa koncepciója, mert az integráció egy eszköz és nem a cél maga. Hozzáállásunk a józan észen, történelmi tapasztalatokon és a kölcsönös tiszteleten alapul: mi tiszteletben tartjuk más államok hagyományait, kultúráját, alkotmányos berendezkedését és jövőképét, de ugyanezt el is várjuk másoktól . Mire számíthatunk utóbbi tekintetében ? Nos, ahogy miniszterelnök úr mondta, nyíltsisakos ideológiai és retorikai támadásokra . Újabb szintet lépett a progresszív - föderális vezérlő elv : az új német kormányprogramban az Európa jövőjéről szóló konferencia kiváló lehetőségként szerepel az EU föderális , központosított , progresszív ideológiai és politikai keretekké alakítása céljából, amelyet majd szerződésmódosítással szentesítenének ( legalább nem lopakodó hatáskörbővítessel ..), ahogy azt már az elején megjósoltuk.

Tehát továbbra is nagy a tét : Európa jövője . Bár már a célegyenesben vagyunk ( inkább félidő mert az áprilisi lezárás már biztos csúszik ) továbbra sem szabad hátradőlni, most indul csak igazán be a gőzhenger. Állampolgárokon, munkacsoportokon, stakeholdereken, lobbi csoportokon keresztül , EP képviselőkkel felvértezve. Továbbiakban is szükséges eseményeket szervezni, ötleteteket feltölteni és kommentelni . Nem kényelmesedhetünk el a dobogós helyezésünkkel, viszont büszkén utasíthatunk el minden vádat. Az “anyagháború“ folytatódik , mi magyarok pedig éljünk a lehetőséggel , hallassuk a hangunkat , mondjuk el, hogy milyen Európában szeretnénk élni.

Konrad Adenauer az Európai Unió egyik alapító atyja így fogalmaz: „csakis a kereszténységből született Európai civilizáció értékeihez való visszafordulással lehet ismét elérni az európai élet egységét és békéjét”.

Áprilisban ebben a kontextusban is döntünk : nemcsak Magyarország hanem Európa jövője is a tét.

A szerző európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár