A Századvég szerint az infláció üteme a következő időszakban lassan mérséklődhet.
A magyar gazdaság teljesítménye idén 6,6, jövőre 5,3, míg 2023-ban 4,8 százalékkal bővülhet – tájékoztatta a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb előrejelzéséről szerdán az MTI-t. A közleményben kiemelték: az idei növekedés annak ellenére is robusztus, hogy a nemzetközi ellátási láncok szakadozása visszaveti a feldolgozóipar, azon belül is elsősorban a járműgyártás teljesítményét.
A gazdasági növekedést az előrejelzési időszak elején inkább a belső kereslet húzza majd, míg 2023-ban az ellátási láncok helyreállásával és a beruházások termőre fordulásával már a nettó export hozzájárulása is pozitív lehet – jegyezték meg. A háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 2021-ben 3,3, 2022-ben 7,4, 2023-ban pedig 3,7 százalékkal bővülhet. A növekedésben jövőre nagy szerepe lesz a bázishatásnak, miután a tavaszihoz hasonló korlátozó intézkedésekre nem kell számítani. Ezenkívül a magas foglalkoztatásnak, a reálbérek várható érdemi emelkedésének, valamint a jelentős kormányzati transzfereknek (például családok adóvisszatérítése) is jelentős hatása lesz a fogyasztásra – összegezték.
Felidézték, hogy a kormányzat a költségvetési hiány lefaragása és az építőipar kapacitáskorlátja miatt a beruházások egy részét későbbre halasztotta. Ennek ellenére
A nettó export az idei első félévben a növekedésre még pozitív hatást gyakorolt, a harmadik negyedévtől vált ez a hatás negatívvá az erőteljes belső kereslet, illetve a feldolgozóipar nehézségei miatt – emlékeztettek.
A pénzromlás üteme a következő időszakban lassan mérséklődhet; az infláció mértéke a 2021-es 5,1 százalék után 2022-ben várhatóan 5,3 százalékot tesz ki, majd 2023-ban 3,7 százalékra lassulhat. A pénzromlásra a legnagyobb kockázatot az intézet szerint a magas múltbéli infláció beépülése a várakozásokba és a nemzetközi folyamatok alakulása jelenti.
A reálbérek a korábban vártnál magasabb infláció ellenére is növekedési pályán maradnak, 2022-ben 5,7, 2023-ban pedig 6,7 százalékkal emelkednek – jelezték. A Századvég rámutatott: a jegybank szigorításai a közeljövőben még folytatódhatnak, ám a korábbinál már lassabb ütemben; a reálkamat még 2022-ben is negatív marad.
A kutatóintézet üdvözölte, hogy a fiskális politika hangnemet váltott, és a Pénzügyminisztérium bejelentése szerint a 2022-re tervezett hiány a költségvetési törvényben eredetileg szereplőnél 1 százalékponttal alacsonyabb, 4,94 százalék lehet. Az alacsonyabb kiadások segítik az egyensúlyi mutatók (infláció, folyó fizetési mérleg, költségvetési egyenleg) javítását - húzták alá.
A kutatóintézet becslése szerint a költségvetés hiánya 2022-ben a GDP 5,2, míg 2023-ban annak 3,5 százaléka lehet, a GDP-arányos államadósság pedig az idei év végére becsült 79,9 százalékról a következő két év során 75,0 százalékig csökkenhet.
(MTI)
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Új videóval jelentkezett a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
Kommentelt a miniszter, az ex-férj pedig azt kívánhatja, bárcsak ne posztolt volna.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
