Elfogadta a munkarendjét a Fővárosi Közgyűlés által az úgynevezett Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság hétfőn, a testület a tervek szerint meghosszabbítaná a megbízatását és január végére készítené el a jelentését.
A bizottság elnöke, Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester az ülés kezdetén közölte: meghívta a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. ingatlaneladásoknál közreműködő munkatársait, de az összes érintett ugyanazt a választ adta: egyikük sem kíván megjelenni a bizottság előtt és írásban válaszolnak a kérdésekre.
Ő is írásban kíván majd válaszolni – mondta, hozzátéve: kérte, hogy Bajnai Gordon online kapcsolódjon be a bizottság munkájába, erre választ még nem kapott.
A kérdések egy része arra vonatkozik, hogy milyen szabályok szerint történik a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok értékesítése, de azt is megkérdezik, hogy ismerik-e és látták-e a BFVK épületében Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Bajnai Gordont.
A héttagú testület – a négy baloldali tag előterjesztése alapján – döntött a munkarendről, valamint arról, hogy kezdeményezik a bizottság megbízatásának meghosszabbítását. A bizottság először Barts J. Balázst, a BFVK vezérigazgatóját tervezi meghallgatni a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítési folyamatáról, továbbá írásban kérdezhetik majd Bajnai Gordont, Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Megdet Rahimkulovot, Ruszlan Rahimkulovot, Timur Rahimkulovot és Zentai Pétert. Továbbá meg kívánják hallgatni Tordai Csabát, a BFVK igazgatóságának elnökét, valamint Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest.
Ugyancsak első körben írásban kérdeznék Berki Zsoltnak a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítéseiben 2017 óta betöltött szerepéről az azóta hivatalban volt és lévő főpolgármestereket, valamint a vagyongazdálkodással foglalkozó helyetteseiket, akiket aztán meg is hallgatnának.
A testület külső szakértők meghívásával tájékozódna „az orosz típusú dezinformációs kampányok” jellegzetességeiről,
a választások előtt a belpolitikába való idegen beavatkozás módszereiről is. Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester javaslatára döntöttek arról, hogy olyan ingatlanértékesítésekről tárgyal csak a bizottság, amelyeket a testület bármely tagja az ügyben relevánsnak tart.
A munkarend kialakításáról szóló vitában Kovács Péter a testület négy tagjának indítványára reagálva azt mondta, nagyon jók a javaslatok, csak kicsit felületesek, ennél szerinte „mélyebbre kellene ásni”, és azokat is meg kell hallgatni, akiket nem neveztek meg, de tanúi lehettek az eseménysorozatoknak.
Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője azt hangsúlyozta: nem az a lényeg, pontosan mikorra készül el a jelentés, hanem az, hogy mindenki számára megnyugtatóan le lehessen zárni a munkájukat. Közös érdek, hogy a kérdésekre válaszokat kapjon a közvélemény, derüljön ki az igazság – mondta. A politikus szerint a bizottsági munka félrevitelét jelenti, és teljesen értelmezhetetlen, hogy a bizottság tárgyalja a titkosszolgálati módszereket.
Soproni Tamás (Momentum), a bizottság alelnöke, terézvárosi polgármester arról beszélt, a vizsgálóbizottság egy olyan ügyből indult ki, amely „nem létezik”: a Városháza eladását senki nem tervezi. Tehát az ügy nem létezik, amit a testület vizsgál – mondta.
Láng Zsolt szavaira reagálva megjegyezte, nem mérlegelhetnek, hiszen a Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy a bizottság vizsgálja meg, a hangfelvételek készítésének, azok összevágásának és nyilvánosságra hozatalának módja milyen egyezést mutat az orosz típusú dezinformációs kampányokkal, illetve ebből levonható-e következtetés arra nézve, hogy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése összefüggésbe hozható-e a jövő évi országgyűlési választásokba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségével.
A vizsgálóbizottság feladata az, hogy a Városháza és a fővárosi önkormányzat más ingatlanjainak hasznosításával összefüggő állításokat tartalmazó, nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételekkel összefüggésben vizsgálatot folytasson le. Az ügy lényege, hogy egy Anonymus-maszkos ember videói szerint a városvezetés a Városháza eladását tervezi, a fővárosi önkormányzatban jutalékos rendszer működik, a főváros jó pár ingatlanját akarta „fű alatt” közvetítőkön keresztül értékesíteni, és ezeket hangfelvételekkel igyekezett alátámasztani. Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés ezekre úgy reagált: nem adják el a Városházát, az ingatlanokat nyilvános pályázaton értékesítik, és a „városvezetés lejáratását célzó, rágalmakat tartalmazó” hangfelvételek ügyében feljelentéseket tettek.
(MTI)
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Politikai és társadalmi feszültségek a fővárosban. A Budapest Brand botrányai miatt vizsgálóbizottsági jelentés kerül a Fővárosi Közgyűlés elé, a Sziget Fesztivál jövője bizonytalan, és a taxisok előre bejelentett tiltakozására is számítani kell október 29-én.
A volt kormányfő szerint a politikai népszerűség ára az egyre szélsőségesebb közbeszéd és a magasabb árak, amelyek végső soron a bukáshoz vezetnek.
Számos visszásságot tárt fel a vizsgálat a Budapest Brand működésével kapcsolatban.
A körmére néztünk Juhász Péternek, aki a nemlétező ózdi gyermekotthonról szóló álhírt publikálta. A külföldről pénzelt baloldali hálózat Magyar Péter kampányához reaktiválta a bukott politikust.
Orbán Anitának erős szocialista múltja van.
A tiszásokkal készült interjúk ismételten szürreálisra sikeredtek a Fővárosi Közgyűlésen.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
