Mindent megtesznek azért, hogy Bige László befejezze ezt a gazdáknak kárt okozó zsaroló piaci magatartását – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke
A kormány vizsgálja a megoldási lehetőségeket a műtrágya kartellezéssel összefüggő problémákra – mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke Csurgón szerdán. Jakab István egy helyi gazdafórumot megelőző, a témában tartott sajtótájékoztatón azt mondta: ezek közé tartozik a műtrágya határon belül tartása, a gazdák „zsarolhatóságának” megszüntetése, és az is, hogy megfelelő megoldás-e az, ha csak egy műtrágyagyár van Magyarországon.
A politikus utalt arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a közelmúltban 14,1 milliárd forint bírságot rótt ki a Nitrogénművek Zrt.-re és a hozzá kapcsolódó cégekre árkartell miatt. „Számítások szerint a tulajdonos Bige László és üzlettársai hét éven át 36 milliárd forint kárt okoztak a magyar gazdáknak” – jegyezte meg.
Jakab István szavai szerint
A Magosz elnöke egyúttal zsarolásnak nevezte a nagyvállalkozó azon magatartását, hogy a magyar gazdáknak egy napos határidőt adott a műtrágyavásárlásra, jelezve, ha ezzel nem élnek, az árut külföldön értékesíti.
Bige László megértette, hogy ezt sem a gazdák, sem a kormány nem nézi tétlenül és meghátrált, de a gazdatársadalom bizalmatlan vele szemben – tette hozzá. Jakab István azt mondta, „Bige nem hajlandó megfizetni a bírságot, ez az ő döntése”, a hatóságok, vagy a független magyar bíróság majd eljár vele szemben.
De a gazdákat ez nem vigasztalja, nekik nitrogénműtrágyára van szükségük, mert az a növénytermesztés üzemanyaga, ha nincs időben elvégzett fejtrágyázás, különösen a klímaváltozásra tekintettel, az komoly hozamcsökkenést okozhat - mondta. Jakab István hangoztatta,
és tudomásul vegye, hogy „ő nemcsak magyar állampolgár, hanem felelős magyar cégtulajdonos is, aki ennek az országnak, a magyar gazdatársadalomnak köszönheti a vagyonát”. „A vagyonát nem sajnáljuk tőle, de használja azt az ország és a gazdák érdekében tisztességgel” – fűzte hozzá.
Berek Gábor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke szerint a kartellezés nagyban hozzájárult a piac befolyásolásához. „Ha a magyar gazdálkodók nem jutnak elegendő műtrágyához, az nemcsak a gazdákat, hanem az élelmiszeriparon túl minden embert érinteni fog” – mutatott rá.
Szabó Tamás, a Magosz somogyi elnöke úgy fogalmazott: az ügy napvilágra kerülésekor a gazdálkodók dühöt, tehetetlenséget és kiszolgáltatottságot éreztek. A gazdáknak nincs lehetőségük, hogy évekre előre vásároljanak nitrogénműtrágyát, arra ugyanakkor minden évben szükségük van – mondta.
Szabó Tamás egyúttal reményét fejezte ki, hogy a kormány megfelelő választ ad a problémákra. Úgy vélte, ehhez higgadtságra és a körülmények alapos ismeretére van szükség. Szászfalvi László (KDNP), Somogy megyei országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy erős vidék nélkül nincs erős Magyarország. Hozzátette, hogy a kormány a vidékfejlesztési támogatások és egyebek mellett a Magyar falu program segítségével jelentős eredményeket ért el a vidéki települések megerősítésében.
(MTI)
Borítókép: MTI/Balázs Attila
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
„Minket nem lehet elhallgattatni” – mondta Kocsis Máté.
Hirtelen új ötlettel álltak elő Magyar Péterék.
Tényleg igaz lehet, hogy megszorításra készülnek.
„Nekünk még baloldalból is a legalja jutott” – állapította meg.
„El akartak vinni valahová, húztak a karomnál fogva, hogy szálljak be a kocsijukba” – árulta el a sértett.
Ezt már soha nem mossák le magukról.
Szijjártó Péter közölte a nagy hírt.
A vasúti alkalmazott – beilleszkedett bevándorló – csak a jegyét kérte, de a bliccelő felugrott, és elkezdte csépelni a kalauz fejét.
