Gyengülne a szociális védőháló a minimálbér megszüntetésével

Márki-Zay Péter, az ellenzéki oldal miniszterelnök-jelöltje úgy támadja a minimálbér intézményét, hogy annak megszüntetése a szociális hálót is gyengítené – írja a Magyar Nemzet. Hozzátették: a legkisebb bér az elmúlt években jelentősen nőtt, ezzel pedig több juttatás is érezhetően emelkedett. A minimálbér mindössze 71 500 forint volt 2009-ben. Jövőre ez az összeg eléri a kétszázezer forintot úgy, hogy a vállalkozásokat ebben jelentős adócsökkentéssel segíti az állam, írják. A növekmény ez idő alatt közel háromszoros értéket mutat. A szakmunkások legkisebb bére, a garantált bérminimum 2009-ben 87 ezer forint volt. Ez jövőre annak a háromszorosa, 260 ezer forint lesz.

Beszédes, hogy 2002 és 2010 között két százalékkal csökkent a minimálbér reálértéke Magyarországon, miközben a többi visegrádi országban harmincszázalékos volt a növekedés. Hangsúlyozták: az ország akkori lemaradása a régiós versenytársaktól ezen a téren is látványos volt. A minimálbér intézménye azért is fontos, mert számos más juttatásra is hatással van, teszik hozzá. Ezért fontos ezt az összeget évről évre emelni, írják, míg a megszüntetése, ami Márki-Zay Pétertől – saját bevallása szerint – nem állna távol, egyenesen roncsolná a szociális védőhálót.

Minimálbér hatása a többi bérre

Kimutatható, hogy

írják. Így például a közfoglalkoztatásért járó összeg is jelentősen emelkedik 2022-ben. Hozzátették: érdemes áttekinteni, hogy a minimálbér mire van még hatással. Jövőre a gyermekgondozási díj (gyed) maximális összege eléri a bruttó 280 ezer forintot. (A gyed idei maximális összege 234 ezer forint.) Tíz év alatt kétszeres az emelkedés. Az úgynevezett hallgatói gyed az alapképzés esetén 2022-ben bruttó 140 ezer forintra nő. A gyermekek otthongondozási díja (gyod) is bővíti a sort, ennek összege jövőre nettó 180 ezer forint lesz, míg 2019-ben nettó kilencvenezer forint volt. A 18 éven aluliak ápolási díja mindössze 28 500 forint volt 2010-ben, írják. A minimálbér emelése növeli a nagyszülői gyedet és a táppénz napi összegét is. Sőt az álláskeresési járadék elérhető maximális összege is emelkedik, bruttó 167 ezerről kétszázezer forintra. Ráadásként érdemes emlékezni arra is, hogy a kormány 2019-től bővített járulékkedvezmény-rendszerrel ösztönzi a piaci cégeket megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására.

Hangsúlyozták: jelenleg mintegy 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik. Ők a minimálbér öt százalékának megfelelő mértékű adókedvezményre jogosultak. Ez jövőre havi tízezer forint lesz. Érdekes, hogy a magát baloldalinak mondó pártok olyan miniszterelnök-jelölttel futnak neki a 2022-es választásoknak, aki kőkemény liberális gazdaságpolitikai elképzelésekkel készül kormányzásra.

Nyitókép: AFP / Kisbenedek Attila