Az elhúzódó inflációs nyomás hosszú alapkamat-emeléseket indokol, folytatódik a kamatemelések havi sorozata 2022-ben is – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden, a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen.
Hozzátette: az új szakaszban meghatározó az egyhetes betéti eszköz kamata, az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépülnek. A maginfláció 2022 egészében a tolerancia sáv fölött maradhat, a következő negyedévekben 6 százalék közelébe is emelkedik. A tanács értékelése szerint a „fő ellenség” változatlanul az infláció, középtávon a legfontosabb az inflációs várakozások lehorgonyzása az inflációs céllal összhangban – fejtette ki.
A jegybank lezárta a válságkezelő eszközök kivezetését, így lezárták az állampapír-vásárlási programot – ismertette az alelnök. Az eseti állampapír-vásárlások nem jelentik a monetáris politikai irányultság megváltozását jelzése szerint. A jegybank a tulajdonában lévő állampapírokat lejáratig tartja. Döntöttek arról is, hogy az MNB nem vásárol újabb vállalati kötvényeket, decemberben lezárják a növekedési kötvényprogramot (Nkp).
Virág Barnabás elmondta: a jelenleg folyamatban lévő kibocsátói tárgyalások – legfeljebb a program 1550 milliárdos keretösszegéig történő – realizálását követően a jegybank nem vásárol újabb vállalati kötvényeket. A bankrendszer bőséges likviditása és erős tőkehelyzete, valamint a kötvénypiaci feltételek elmúlt években bekövetkezett javulása és a piacfejlesztés hatása lehetővé teszi a vállalati szektor finanszírozási igényeinek piaci alapú kielégítését – húzta alá az alelnök.
Megismételte: a monetáris tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának legalább az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.
Kitért arra, hogy az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, tartósan magas külső inflációs környezettel kell küzdeni. Az infláció akkor csökkenhet gyorsabban, ha a globális ellátási zavarok gyorsabban oldódnak. A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év második felében az export gyors visszapattanást mutat, amit a kiépült új exportkapacitások is támogatnak. A GDP 2021-ben 6,3-6,5 százalékkal, 2022-ben 4,0-5,0 százalékkal nő a jegybank előrejelzése szerint.
Virág Barnabás az MTI kérdésére felidézte: a régiós jegybankok között elsőként az MNB indította el a kamatemelési ciklust. A rövid oldali kamatok érdemben emelkedtek az elmúlt időszakban, közben minden válságkezelő eszközt kivezettek. Így az a titulus, hogy az MNB az egyik „leghéjább” az infláció elleni küzdelemben a régióban, ez helyénvaló – mondta. Hozzátette: ezt a következő időszakban is tartani kell, hogy minél gyorsabban elérjék az inflációs célt.
Arra a kérdésre, hogy milyen trendre számítanak a reálkamat esetében, azt mondta: az inflációs nyomás marad, ez globális jelenség. A jegybanki kamatemelések következtében emelkedő hozamkörnyezet és az infláció várt fokozatos csökkenése a reálkamat emelkedését eredményezi a következő hónapokban, fel kell készülni a hazai reálkamatok emelkedésére – mondta az MNB alelnöke.
(MTI)
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
A korábbinál erősebb, stabil forintárfolyam, gyorsuló növekedés és lassuló áremelkedés várható a következő időszakban.
Az idei gyengélkedés után jövőre már elkezdődhet a gazdaság újbóli fellendülése. Az Equilor Befektetési Zrt. csütörtöki sajtóeseményén mutatták be a legfrissebb előrejelzéseket, amely fordulatot hozhat a hazai teljesítményben.
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
„Nyilván fáj az embernek.”
Így semmisül meg a művészet, ha az alkotó a saját aktuálpolitikai véleményét erőszakolja a nézőkre.
