Újra nagy vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben. Lássuk a PB-gázt és a kávét!
Írta: Varga Zsolt
Politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be.
A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A különféle családi kedvezményeket nem figyelembe véve, ám a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva
ami 114%-os növekedést jelent. Mindent egybevetve tehát 67%-kal többet tudunk vásárolni a 2021-es átlagkeresetből, mint a 2010-esből.
Az átlagkereset a baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között 77,6 ezer forintról 132,8 ezer forintra növekedett, ami 71%-os növekedést jelent, viszont vásárlóerejében csupán 13%-os emelkedés történt. Magyarán a jobboldali kormányok alatt az átlagkereset növekedése ötször nagyobb volt, mint a baloldali kormányok idején.
Egy 11,5 kg-os PB gázpalack cseréjének átlagára 2010-ben 4280 forint volt. Az akkori átlagkeresetből így 31-szer lehetett kicserélni, magyarul több mint 350 kg-nyi propán-butángázt vehettünk. 2021 októberére a KSH adatai szerint kicsit drágult a PB-palack cseréjének az ára, viszont az átlagkeresetből vásárolható mennyiség így is 55 darabra, azaz 630 kg-ra nőtt. A cseredíj összesen 11 év alatt 20%-kal növekedett, de a nettó keresetek még nagyobb növekedése miatt háromnegyedével nőtt a megvásárolható mennyiség.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor vizsgálják azt is, hogy a társadalom mekkora része nyilatkozik úgy, hogy nem tudják megfelelően fűteni a lakásukat. Ez az arány 2010-ben 12,2% volt, míg a legutolsó mérés során, 2020-ban már kevesebb mint 6% nyilatkozott így. Ez a hatodik legjelentősebb javulás az unióban.
A negyed kilós őrölt kávé átlagos fogyasztói ára 2010-ben 574 forint volt, így a havi átlagkeresetből 231 csomagot tudtunk vásárolni. Ugyan 2021 októberére emelkedett az átlagára 752 forintra, mégis, a friss átlagkeresetből másfélszer annyit, azaz 377 csomagot tudnánk vásárolni.
Apró érdekesség, hogy az Eurostat adatai szerint az élelmiszerek ára 2020-ban a harmadik legalacsonyabb hazánkban volt. Mindent összevetve, az élelmiszereink átlagára 20%-kal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. A dobogón Lengyelországgal és Romániával karöltve állunk. Érdekes adat, hogy 2010-ben még a hetedikek voltunk ugyanebben a rangsorban.
Nyitókép: pixabay
A költségvetés bevételeit növelik a vállalkozásokhoz juttatott pénzek, az igazi repülőrajt pedig most ősszel köszönthetett be Magyarországon. Többek között erről is beszélt Orbán Viktor hétfői interjújában. A kormányfő az euró bevezetéséről, az adópolitikáról és a jegybanki kamatcsökkentésről is elárulta véleményét.
Közben elárulta, milyen gazdaságpolitikát látna szívesen hazánkban.
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
A tiszások biztos csettintenek, ha látják. Horváth K. József írása.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Az Európai Parlamentben hétfőn kezdődik Ursula von der Leyen elleni újabb bizalmatlansági vita.
