Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint a baloldalon egyetértés van arról, hogy a határon túliak szavazhassanak a választásokon. A kommentelők háborognak.

Nem aratott osztatlan sikert a baloldal miniszterelnök-jelöltjének posztja, amelyben azt állította, a baloldalon konszenzus van arról, hogy a határon túli magyarok állampolgárságukkal járó jogként szavazhassanak a magyarországi parlamenti választásokon – írja a Magyar Nemzet. Hozzátették: a posztra háromezren reagáltak, közülük több mint ezren azt jelezték, hogy feldühítette őket Márki-Zay Péter kijelentése. „Na, ez nálam kiverte a biztosítékot” – írta az egyik hozzászóló, akinek kommentje az egyik legtöbb lájkot gyűjtötte be.
írja a Magyar Nemzet, a legtöbben a DK jól ismert álláspontját kommentelték Márki-Zay bejegyzése alá, amely szerint csak az szavazzon Magyarországon, aki itt él és adózik. Volt olyan vélemény is, amely szerint ezt a programpontot titkolni kellene a választásokig, mert így nem lehet nyerni, írják.

Gyurcsányék gyűlöletkampánya máig hatással van a közvéleményre
A portál hangsúlyozta: a baloldali politikus posztjában jelezte, hogy egy székelyföldi újságnak nyilatkozott a témában. Márki-Zay Péter szerint egyébként inkább saját képviselőt kellene küldeniük a parlamentbe, a baloldalon korábban arról is beszéltek, hogy a magyarországi nemzetiségekhez hasonlóan a határon túliak is szószólót küldjenek az Országgyűlésbe, és ne szavazhassanak pártlistákra.
miután 2004-ben a frissen hivatalát elfoglaló Gyurcsány Ferenc miniszterelnök gyűlöletkampányt vezényelt a határon túliak ellen, emlékeztet a Magyar Nemzet. Ennek eredményeként december 4-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazás érvénytelen lett.
Hozzátették: a most Gyurcsányék támogatásával miniszterelnök-jelöltként induló Márki-Zay az interjúban úgy próbálta hárítani felelősségét, írja a Magyar Nemzet, hogy azt emlegette: abban a kampányban egyik oldalon sem vett részt (akkortájt Kanadában élt), azonban szerinte csak a részvétel hibádzott, a magyarok többsége akkor is a kettős állampolgárság mellett foglalt állást. Hangsúlyozták: az akkori eredményeket felidézve azonban látható, hogy Gyurcsányék kampánya relatíve sikeres volt, a megjelentek mindössze 52 százaléka igennel, a megjelentek másik fele (48 százalék) nemmel szavazott a kérdésre. Az akkori gyűlöletkampány a mai napig hatással van a közvéleményre, ezt mutatták meg a hódmezővásárhelyi polgármester posztja alatti megnyilvánulások is.
Fotó: Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP
***
Ez minden, csak nem ellenzékváltás és jobboldaliság – összeomlóban a Márki-Zay-jelenség
A Mandiner Reakcióval hétről hétre igyekszünk elmagyarázni fontos (itthoni és külföldi) közéleti ügyeket közérthetően és lényegre törően. Célunk, hogy néhány percben vázoljunk a Mandiner felületein egyébként bővebben és alaposan is kifejtett, bemutatott témákat. Az első rész a baloldali előválasztást megnyerő Márki-Zay Péter állítólagos jobboldaliságáról, kereszténységéről, illetve arról szól, hogy bár egyesek azt mondják róla, mégsem váltotta le az ellenzéket.
