Ennyi út felújításához az én életem kevés, de még a fiamé is

„A számadatok és a szakemberek szerint a koronavírus negyedik hullámában vagyunk. Hogyan készült fel rá a város?
Az első hullámban Zala megye és azon belül Zalaegerszeg fokozottan érintett volt. Ha az akkori koronavírus térképre néztünk, akkor piros volt a megye színe. Sajnos megjelent az idősotthonokban a vírus, és ezért magasabb volt az érintettség aránya. Így aztán egy nagyon erős összefogás indult el a városban. Zalaegerszeg mindig is egy olyan település volt, ahol nagyon sok ember ismeri egymást. Erős a közösség, a közösségi élet. Ezeket a kapcsolatokat nagy mértékben megnehezítette a járvány időszaka. Bár ez negatív hatással volt ránk, volt egy pozitív oldala is, hiszen még jobban összezártak az itt élők ebben a másfél évben.

Már az első hullámban is könnyű volt meggyőzni a polgárokat arról, hogy hatékonyan vegyenek részt a járvány elleni küzdelemben. Rengeteg önkéntes felajánlás volt. A színház dolgozóitól kezdve a Városi Művelődési Központ munkatársain keresztül, mindenki első szóra maszkokat varrt, csomagolt. A városfejlesztő cégünk helyi vállalkozásokkal együttműködve arcvédő pajzsokat gyártott. Tehát azt gondolom, hogy egy nagyon erős összefogás kísérte már a járvány első hullámát is.

A sokkal súlyosabb második és harmadik hullámban nagyon jól vizsgázott a megye és a város, a térképen egyedüliként fehér foltként, szinte szigetként szerepeltünk a bevörösödött Dunántúlon, melyre nagyon sokan felfigyeltek, az oltottak számában pedig az országos átlag felett vagyunk.

A járvány gazdasági hatása hogyan érintette a várost? Gondolok itt a gépjárműadóra, illetve az iparűzési adónak a felezésére, ami megviselt minden nagyobb várost.
Zalaegerszegen úgy álltunk hozzá, hogy a város és a kormányzat kiváló kapcsolatából fakadóan nagyon sok fejlesztési forrást kaptunk. De egy önkormányzat esetében nem csak akkor kell örülni, és akkor kell boldognak lenni, amikor a kormányzat ad, hanem akkor is, amikor részt kell vállalni a védekezésből. Együtt sírunk és együtt nevetünk.

Tehát amikor baj van, veszélyhelyzet van, amikor ki kell venni mindenkinek a részét a járvány elleni védekezésből, akkor teljesen természetesnek tartottam, hogy az önkormányzatnak gazdaságilag is részt kell vállalnia a védekezésből. Ennek része volt az, hogy a gépjárműadó eddig helyben maradó 40 százalékos része a központi költségvetést segítette. Ez a város esetében egyébként 280 millió forintot jelent. Része volt az is, hogy a helyi iparűzési adó esetében az egyéni vállalkozóknak, a kis- és középvállalkozásoknak az eddigi 2 százalék helyett csak 1 százalék helyi iparűzési adót kellett befizetni, a fele összeg náluk maradt. A számok szintjén ez annyit tesz, hogy míg 2020-ban 4,7 milliárd forint helyi iparűzési adóbevétellel számoltunk, addig 2021-re csak 3,4 milliárdot terveztünk. Az már látszik, hogy szerencsére a gazdaság lendületes fejlődése miatt ennél több fog befolyni év végéig.”

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt