Az uniós bíróság megerősítette, hogy a Google visszaélt erőfölényével

2021. november 12. 14:49

A vizsgálat szerint a vállalat jogsértő módon biztosított előnyt saját árösszehasonlító szolgáltatásának a versenytársakéval szemben.

2021. november 12. 14:49
null

Az Európai Törvényszék helyben hagyta az Európai Bizottság Google-ra kiszabott, 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát, egyúttal kimondta: a cég visszaélt erőfölényével – tájékoztatta a Gazdasági Versenyhivatal pénteken az MTI-t. Felidézték: az Európai Bizottság 2017 nyarán rótta ki a bírságot a Google-re; a vállalat jogorvoslattal élt a határozattal szemben, amelyet most elutasítottak. A feltárt jogsértés az Európai Gazdasági Térség 13 országát érintette, Magyarország nem volt köztük.

Az amerikai cégnél folytatott vizsgálat feltárta, hogy a termékkeresések eredményei figyelemfelkeltőbb módon jelentek meg az oldalon, ha a Google saját szolgáltatásából származtak. A vállalat tehát jogsértő módon biztosított előnyt saját árösszehasonlító szolgáltatásának a versenytársakéval szemben. A cég ezzel akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között.

A GVH megjegyezte, hogy a döntés megerősítőleg hathat a hazai versenyhatósági vizsgálatokra is. A magyar versenyhatóság jelenleg hasonló vizsgálatot folytat annak feltárására, hogy Google keresőjében dalcímekre megjelenő, dalszövegkártya alkalmazásával a kaliforniai cég versenyjogot sértő módon részesíti-e előnyben saját szolgáltatását – részletezték.

A magyar versenyhatóság az Európai Bizottsághoz hasonlóan különös figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások magatartásainak vizsgálatára - hangsúlyozták. A GVH a Google számára korábban már írt elő kötelezettségeket az Allo chatkliens kapcsán és jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását – emlékeztettek a közleményben.

(MTI)

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
duzur
2021. november 13. 09:30
Nagyon helyes ! Ha minden tehetös annyit tenne a közösbe amennyit "illene", sok minden nézne ki máskép. (Beleértve persze az elrejtett "apróságokat" is.)
nemecsekerno_007
2021. november 12. 17:34
Ki csodálkozik ezen? Még jó, hogy az atomfegyvereket nem privatizálták.
Drazsé
2021. november 12. 15:34
Hernádi Zsolt azért adott el kedden az általa vezetett cég részvényeiből 200 millió forintnyi értékpapírt, mert már tudott a kormány csütörtöki bejelentéséről, ami aztán értelemszerűen a részvények zuhanásához vezetett. Minden más esetben bennfentes kereskedelemre gyanakodnánk, Hernádi Zsoltot azonban nyilván nem fogják megvádolni ilyennel. Makulátlan előéletű személyről van szó, és ez így van akkor is, ha a horvát legfelsőbb bíróság a napokban megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú, elmarasztaló ítéletét, Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egyesített perében. A most megerősített ítélet szerint, Sanader hat évet, a ő megvesztegetésével vádolt Hernádi pedig, távollétében, két év börtönt kapott. Hernádinak már évekkel ezelőtt meggyűlt a baja a horvát hatóságokkal. Déli szomszédaink vesztegetéssel vádolták, és egy időben nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Igaz, nem tudták felelősségre vonni, s most Magyarországon a Fővárosi Törvényszék dönthet Hernádi kiadatásáról. Bár bírósági végzéseket nem illik előre véleményezni, nagy összegben fogadnánk arra, hogy a magyar bíróság nem fogja kiadni Hernádit a horvát igazságszolgáltatásnak. Ez már csak azért sem látszik valószínűnek, mert Hernádi közismerten jó kapcsolatot ápol a Fidesz legfelső köreivel és magával Orbán Viktorral is. A jó és gyümölcsöző kapcsolat jele az is, hogy a Fidesz őszi, esztergomi frakcióülésén 31 millió 400 ezer forintot költött el két olyan cégnél, melyek Hernádi Zsolt tulajdonában vannak. Marad tehát a két hír, miszerint 200 millió forint MOL-részvénynek kedd óta már nem a vezérigazgató a tulajdonosa, és hogy a kormány 480 forintban maximálta a benzin árát. Ami egyfelől, még ha megkésett is, korrekt intézkedés, másfelől viszont felveti azt a kérdést, hogy a kormány megint más szerszámával veri a csalánt. Nem önmérsékletet tanúsított, azaz, nem a jövedéki adót, esetleg az áfát csökkentette, hanem a forgalmazók számára szabta meg, hogy mennyiért adhatják az üzemanyagot.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!