Magyarország meg sem közelíti Nyugat-Európát a drogfogyasztásban – az ORFK alezredese a Mandinernek

Milyen most az általános helyzet hazánkban a kábítószer-bűnözés és drogfogyasztás területén? Hogyan befolyásolta mindezt a koronavírus-járvány?

A pandémia változtatott a helyzeten, a behozatal a határzárak miatt nehezebbé vált. „Ellátási gondok” adódtak, szűkebb lett a piac, kevesebb kábítószer jött be Magyarországra. Nem is foglalt le a rendőrség nagyobb tételeket az utóbbi időben és ez most, a vírushelyzet enyhülésével sem változott. Legutóbb 2017-ben volt összesen két tonna cannabis-fogás, majd 2019-ben egy majdnem hetven kilós heroin fogás. Ennek egyébként a tízszeresét (mintegy 700 kg-ot) akartak Magyarországra hozni, de a szlovén rendőrség a többit lefoglalta. Ezzel együtt van a piacon kábítószer, de jó hír, hogy az új pszichoaktív anyagok mennyisége csökken. Ez egy 2015 óta tartó folyamat, amely a szabályozás szigorítására és a média támogatására is visszavezethető, hiszen segít meggyőzni mindenkit, hogy mennyire veszélyesek ezek a szerek, amelyeknek nem tudjuk a pontos összetételét és nem ismerjük a hatásait. Tavaly egy ilyen új anyag, az úgynevezett „bika” nevű dizájnerdrog fogyasztása következtében negyvenegy ember vesztette életét. Általánosságban ugyanakkor elmondható,hogy mi szerencsére meg sem közelítjük Nyugat-Európát a drogfogyasztásban.

Ma is az, az emberkereskedelem mellett. Kezd azonban mögéjük felzárkózni a gyógyszer-hamisítás és az anabolikus szteroidok forgalmazása is. Ez is rendkívül jövedelmező. A szervezett bűnözői csoportok a kábítószer mellett ezekkel is elkezdtek kereskedni. A pandémia előhozott egy új jelenséget is: megjelentek olyan, koronavírus elleni szerek, amelyeknek hatása nem igazolt. Ezekből is rengeteget rendelnek az interneten. Ilyen például az Ivermectin.

Milyen szereket állítanak elő itthon? Gyártanak például tablettákat?

A Magyarországon termesztett, előállított anyagok között a kannabisz a vezető, az itthon felhasznált marihuána kis részét itthon termelik, a nagyobb rész külföldről jön. Talán még amfetamint lehet házi laborokban készíteni, évente azonban csak egy-két kisebb ún. „konyhai” kishozamú laboratóriumot derít fel a rendőrség. A marihuána termesztése ugyanakkor évek óta növekszik. Egyre újabb és egyre nagyobb terméshozammal bíró cannabis-fajták jelennek meg. Az ecstasy tabletta 2012-től jött be újra a piacra, a herbál 2010-ben kezdett terjedni. Ez valamilyen szárított növényi törmelék, amit átitatnak az új pszichoaktív anyaggal, másnéven dizájner drogokkal, majd ezt cigarettába sodorva elszívják. Az első pszichoaktív szerek bejövetelekor még a porok voltak a dominánsak, ez volt a kristály. 2014-től kezdődött a szintetikus cannabinoid korszaka, amelynek olyan a hatása, mint a cannabisnak, de mesterséges anyagokból készül. Az új pszichoaktív anyagok a legolcsóbbak és a legkönnyebben hozzáférhetők. A felnőtteket nézve a marihuána abszolút első, mindig is a vezető kábítószer volt. Ezt az amfetamin és az ecstasy követi.

Ez elég döbbenetes számomra. Sajnos sokkal nehezebb is fellépni ellene.

A klasszikus keménydrogokkal, a heroinnal és a kokainnal mi a helyzet?

A kokain egyre kedveltebb nemcsak a felnőtt korúak, de a fiatalok körében is. A 2019-ben készült európai uniós (ESPAD) felmérés szerint, a 15-16 évesek közül már minden tizedik kipróbálta. Ez önmagában is megdöbbentő, úgy pedig végképp, hogy a kokain elég drága és nehezebben elérhető. 30-35 ezer forint grammja a piacon. Sajnos 2010 óta a fogyasztása kissé emelkedő tendenciát mutat, még ha ez nem is radikális. Ráadásul nem tudok olyan régiót mondani, ahol ne fordulna elő. A heroin ugyanakkor 2012-től szinte teljesen eltűnt Magyarországról. Átvették a szerepét az új pszichoaktív anyagok, így a kristály. A heroin egyébként olcsóbb, mint a kokain, körülbelül 12-13 ezer forint grammja.

Az évtizedekkel ezelőtt jellemző szipusok eltűntek?

Szórványosan még előfordulnak, de sokkal kevesebben. Ma már nem látni olyan bódult embert az utcán, aki zacskóval a kezében járna, vagyis szipuzna.

Létezik még olyan, hogy dílerek megjelennek iskolák környékén?

Szerencsére egyre kevesebbszer, volt egy felfutó időszak, de ma már a Btk. minősített esetként kezeli, ha valaki iskola környékén vagy magában az intézményben próbál drogot terjeszteni, eladni. Vannak szórványos esetek, de ma már működik az önreflexió, a tanárok, szülők és a diákok részéről is.

Mennyire nehéz lépést tartani az új, addiktív szerekkel?

Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó magyar szabályozás az egyik legjobb, teljesen lefed mindent, bezárja a kiskapukat. Egy tavalyi kormányrendelet-módosítás nyomán el tudjuk érni, hogy az új anyagok minél hamarabb felkerüljenek az új pszichoaktív szereket tartalmazó jegyzékbe és hamarabb tudjunk reagálni. A jogalkotó beépített egy hatékony monitoring rendszert: a Nemzeti Drog Fókuszpont havonta szemlézi, hogy Európában milyen anyagok kerülnek a nemzetközi listára, amelyen jelenleg körülbelül 800 szer található. A Drog Fókuszpont az európai adatbázis alapján javasolhatja, hogy egy ott szereplő anyagot vegyenek fel a hazai jegyzékbe is, illetve egy adott tagállam is jelenthet be új anyagot az európai adatbázisba. Még lehet, hogy nem is foglaltunk le ebből az anyagból itthon, de már fent van az európai listán, így a rendőrségnek már megvan a lehetősége fellépni az ilyen anyagok forgalmazóival szemben. Ez egy nagyon hatékony rendszer.

Az új szereket hol készítik?

Talán sokan nem tudják, de szinte minden ilyen anyagot kínai laborokban állítanak elő.

Mit tudnak azzal kezdeni, hogy a fogyasztók korábban a dílerektől szerezték a kábítószert, most meg egyszerűen megrendelik az internetről?

Ha valaki saját fogyasztásra rendeli meg, azzal a rendőrség azért nem tud mit kezdeni, mert nem is szerez róla tudomást. A bűncselekmény ott kezdődik, ha valaki ezeket eladja, kereskedni kezd velük. De csak akkor üldözendő a cselekmény, ha az adott anyag szerepel a listán.

A kereskedelemben, csempészésben mennyire vannak jelen itthon nagyobb bűnözői csoportok?

A csempészés a szervezett bűnözői csoportokhoz köthető, a forgalmazást, terjesztést már kisebb, egymás mellett működő csoportok végzik. Le van osztva, hogy ki milyen droggal foglalkozik. De ezek nem hatalmas bűnszervezetek. Azok külföldi központtal működnek. Azon kívül, hogy ide is érkezik kábítószer, tranzitállomásnak is számítunk. A magyarok általában futár-szerepeket töltenek be. Ugyanakkor változnak az útvonalak. Az Európába való belépés már a kikötőkben valósul meg, például Szlovéniában, kokain esetében Spanyolország, Belgium, Hollandia nagy kikötőiben.

Sokat hallunk arról, hogy reptereken fognak el valakit, aki lenyelt zacskókban csempészi a kábítószert. Ez mennyire jellemző nálunk?

Meglepően kevésszer fordul elő ez nálunk, évi egy-két ilyen esetünk van.

Mennyire sikeres a felvilágosítás?

A rendőrségnek egyre jobb programjai, innovatív megoldásai vannak, külön megcélozva a szülőket, a pedagógusokat, és a gyerekeket. Ilyen például az, hogy legújabban színészek, ismert emberek bevonásával készítünk felvilágosító videókat.

Fotók: Mátrai Dávid/Mandiner, nyitókép: MTI