Gyorsan nő a migránsok száma a nyugat-balkáni útvonalon, idén eddig több mint 82 ezer ember próbált bejutni az Európai Unióba illegálisan ebből az irányból – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az általa vezetett tárca közleménye szerint kedden a Bécsi Migrációs Konferencián.
A tárcavezető felszólalásában arról számolt be, hogy Magyarországon is napi szinten regisztrálnak határsértési kísérleteket, a kormány pedig 2015 óta mintegy 1,2 milliárd eurót fordított a határok védelmére. Emlékeztetett, hogy a kerítésépítés miatt az Európai Unió hat évvel ezelőtt rendkívül súlyosan bírálta a magyar kormányt és egyesek még a 20. század legsötétebb diktatúráihoz sem féltek hasonlítani Magyarországot. „Ehhez képest most azt látjuk, hogy ma ugyanezek az országok ünneplik azokat, akik a közösség külső határainak védelme érdekében kerítést építenek” – mutatott rá az ellentmondásra a miniszter.
Szijjártó Péter ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a „brüsszeli intézmények és egyes nyugat-európai politikusok” által hangoztatott „felelőtlen nyilatkozatok” miatt, amelyek szerinte „meghívásként értékelhetők” azok számára, akik valamilyen okból készek megindulni Európa felé.
Leszögezte, hogy most ráadásul nagyobb a veszély, mint 2015-ben volt, ugyanis nem csak dél, hanem kelet felől is fokozódik a migrációs nyomás, illetve a nyugat-balkáni útvonalon is jelentősen emelkedhetnek a számok, ha Afganisztánból megindulnak az emberek. Kitért arra is, hogy Afganisztánban már most négymillió belső menekült él, akik minden bizonnyal el kívánják hagyni a dél-ázsiai országot.
A miniszter azon véleményének is hangot adott, hogy az EU migrációs politikája csak akkor lehet sikeres, ha megfelelően együtt tud működni a szomszédos országokkal. Példaként hozta fel, hogy bár Egyiptom hatékonyan védi a határait, az európai uniós blokk mégis visszatartja az országnak szánt 120 millió eurót bizonyos emberi jogok ügyek miatt. Emellett pedig olyan szankciókat is életben tart, amelyek miatt Kairó nem tud hozzájutni olyan technológiákhoz, amelyek még eredményesebbé tennék a határvédelmét.
Őszintén szólva időnként nem tudom, hogy a brüsszeli bürokratáknak a migráció megállítása vagy annak további bátorítása-e áll szándékukban”
– fogalmazott. Szijjártó Péter ezután kiemelte, hogy a bevándorláspolitikának nemzeti kompetenciában kell maradnia, ugyanis a tagállamoknak jogukban kell legyen eldönteni, hogy be kívánnak-e engedni másokat a területükre. A nemzetközi jog világosan fogalmaz: ha valaki menekülésre kényszerül, akkor joga van ideiglenesen az első biztonságos országban maradni. Ahhoz azonban nincs joga, hogy békés, biztonságos országokon átkelve maga válassza ki az úti célját – hangsúlyozta.
(MTI)
Fotó: Szijjártó Péter, Facebook
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
