„Amit az európai nyilvánosságban Magyarországról mondanak, az részben el van túlozva.” A magyar felmenőkkel is rendelkező, grófi családból származó Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterként az osztrák Profil interjújában védte meg hosszan Magyarországot 2020 szeptemberében.
Sebastian Kurz kancellár minapi lemondása során addigi külügyminiszterét, Alexander Schallenberget javasolta kancellári utódjának, aki hétfőn át is vette hivatalát.
A régi grófi családból származó Alexander Georg Nicolas Christoph Wolfgang Tassilo Schallenberg 1969-ben született a svájci Bernben – édesapja akkor Ausztria svájci nagykövete volt. Schallenbergnek apai részről többek között magyar felmenői is vannak. A családi hagyománynak megfelelően ő is diplomáciai pályára lépett 1997-ben.
Értesülések szerint
aki a külügyminiszteri, s most a kancellári poszttal kínálta meg mesterét.
Meggyőződései vannak
Alexander Schallenberg tavaly szeptemberben adott nagyinterjút az osztrák Profil lapnak, amiben többek között a migrációs politikájáról és Magyarországról, a magyar kormányról is kérdezték a politikust.
Mint az interjúban az újságíróval vitatkozva kifejtette: ő 2015 óta részt vett az osztrák migrációs politika kidolgozásában, és ezzel kapcsolatban meggyőződései vannak. Kitart amellett, hogy jó döntés volt Ausztria kimaradása az ENSZ migrációs paktumából.
Schallenberg
Szerinte az európai viták túl sokszor szólnak egyes migránshajókról és a menekültek elosztásáról, pedig a politikának arról kellene szólnia, hogy mindezt hogyan lehessen megakadályozni. „Ha valaki az észak-afrikai partokon csónakba száll, az nem vezethet automatikusan oda, hogy Közép- vagy Észak-Európában befogadják őt” – jelenti ki az eddigi osztrák külügyminiszter az interjúban.
Azt is hozzáteszi:
Schallenberg szerint „intellektuálisan frusztráló, hogy a nyilvános viták évek óta körbe-körbe járnak”.
Az újságíróval tovább polemizáló Schallenberg leszögezi: „Más témákban is megalapozott álláspontjaim vannak. Nem zárkózok el a vitától, de az én irányvonalam meg van alapozva és át van gondolva.”
Összhang Magyarországgal
A Profil felteszi a kérdést, hogy miért nem hallottak tőle kritikus szavakat például Trump vagy Orbán Viktor kapcsán. Schallenberg erre úgy válaszol: „Nem vagyok a megafonos politika nagy barátja, ami csak arról szól, hogy a nyilvánosságot kielégítsük. Jelentős különbség van aközött, hogy egymással szemtől szemben beszélünk-e, vagy a nyilvánosságon keresztül.”
Orbán Viktorral és a magyar politikával kapcsolatban Alexander Schallenberg az újságíró kérdésére úgy reagál: „Nem mondom, hogy Orbán minden kijelentésével és álláspontjával egyetértek”, ugyanakkor „Magyarországgal nagyon szorosan összhangban kell lennünk, már csak azért is, mert szomszédos országról van szó. Ez nem jelenti azt, hogy mindig, mindenben egyetértünk”.
Schallenberg hozzáteszi:
Kifejti: példának lehet venni a magyarországi rendkívüli jogrend bevezetését, amikor is Schallenberg szerint „fél Európa felkiáltott”. Az osztrák külügy azonban közelről megvizsgálta a szabályozásokat, és megállapították, hogy tartalmilag nincsen vele probléma, csak az a kérdés, hogyan használják fel a rendkívüli jogrendet. Végül az Európai Bizottság is úgy döntött, hogy nincs ok az eljárásra ez ügyben – teszi hozzá az osztrák politikus.
Leszögezi: „Éppen nekünk, osztrákoknak kellene olyan helyzetben lennünk, hogy egy Magyarországhoz hasonló szomszédos országhoz differenciáltabban és nagyobb mélységben viszonyoljunk, mint mások”.
Farkast kiáltani
Alexander Schallenberg az osztrák lap magyar sajtóállapotokat kritizáló újságírójával sem ért egyet. Szerinte az EU folytatja a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben, ez folytatódjon is. Ugyanakkor Schallenberg kifejti: „Sajnálatosnak tartom, hogy az osztrák média gyakran a német média támadásait visszhangozza és erősíti fel. Mennyi újságíró nézte meg tényleg a rendkívüli jogrendet? Nagyon vigyáznunk kell, hogy ne erősítsünk fel olyan folyamatokat, amiket én az EU legnagyobb veszélyének tartok: a kétosztályú társadalmat. Ugyanez a törvény ugyanezekkel a megfogalmazásokkal egy másik országban nem lenne probléma” – védi tovább Magyarországot a most kancellárrá előlépett Schallenberg.
A politikus felhívja a figyelmet, hogy
Schallenberg, mint mondja, lát problémákat Magyarországon, maga is kiált farkast, de azt nem nyilvánosan teszi. „Tiltakozom az ellen is, hogy az Európai Bizottság az uniós alapértékek betartása kapcsán csak Magyarországot vizsgálja. Ugyanilyen mércével kell mérnünk mindig, legyen szó Máltáról, Szlovákiáról vagy Romániáról.”
Nyitófotó: Alexander Schallenberg sajtótájékoztatója október 11-én (REUTERS/Lisi Niesner)
Ma pedig azt mondja, hogy ő nem tud lemondani a mentelmi jogáról, mert arról az csak európai parlament dönthet, ő nem, akkor mikor hazudott?
Szijjártó Péter az Arab-öböl térségében folytatott tárgyalásain azt is elárulta, miből profitál sokat Magyarország.
Az ukrán elnök szerint a magyar miniszterelnöknek nincs joga megakadályozni Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását.
„Abszurd” vagy „realista” Orbán Viktor kijelentése Ukrajna szuverenitásáról? A Faktum elemzése szerint a válasz nem a jogi definíciókban, hanem a gyakorlati államképesség négy szűkített területében keresendő.
Megkongatta a vészharangot a román professzor.
Egy ember meghalt, három másik eltűnt, amikor egy illegális határátlépés közben felborult egy csónak a Duna szerb–horvát határszakaszán.
„Mindenki jobban járna, ha Manfred Weber és Ursula von der Leyen inkább kerti törpéket festenének Európa tönkretétele helyett” – jelentette ki Móna Márk, a Mandiner riportere.
A Ferencváros élesen reagált a Dibusz Dénes sérülését megkérdőjelező hangokra.
