A miniszter a Meggyalázott demokrácia című kerítéskiállítás megnyitóján beszélt.
„Demokráciában is kerülhet veszélybe a jogállam, ezért is emlékezni kell az 1956-os forradalom 50. évfordulóján történt, véres eseményekre” – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) előtt a 2006. október 23-i erőszakos rendőri fellépést korabeli fotókkal megidéző, Meggyalázott demokrácia című kerítéskiállítás megnyitóján.
„Kettős évfordulóra emlékezünk a napokban, mert sajátos módon az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója önmagában is okot ad az emlékezésre” – mondta Gulyás Gergely. Mint hozzáfűzte, az ünnep elsődlegesen az előtt tiszteleg, hogy 1956-ban Magyarország polgárai az akkori legerősebb világbirodalommal is szembeszálltak a szabadságért. Ugyanakkor az ország történelmi szerencsétlensége, hogy a forradalom 40. és 50. évfordulóján is posztkommunista vezetők voltak hatalmon, akik vagy tevékenyen is részt vettek a forradalom vérbefojtásában vagy pedig később csatlakoztak ahhoz a párthoz, amely a forradalom vérbefojtására alapozta hatalmát – jegyezte meg. „Ha mindez nem lett volna elég, tizenöt évvel ezelőtt azt is meg kellett tapasztalni, hogy a rendőrség olyan erőszakot alkalmazott békés polgárokkal szemben, amelyre nem csupán a rendszerváltozás óta nem volt példa, de még a 80-as évek puha diktatúrának nevezett időszakában sem” – emlékeztetett a miniszter.
sokakat vertek véresre és sokaknak okoztak maradandó sérülést, sokakat zártak akár 30 napra is ártatlanul börtönbe. „Minderre emlékezni kell, mert azt mutatja, hogy demokráciában is kerülhet veszélybe a jogállam, demokratikusan választott kormány is megtehet ilyet saját népével” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: ha Magyarországon a jogállam veszélyeztetéséről kell beszélni, akkor automatikusan a baloldalra, azon belül is különösen a Gyurcsány-féle baloldalra kell gondolni.
A mostani baloldalnak kell választ adnia arra a kérdésre, hogy van-e aktuálpolitika a mostani emlékezésekben, hiszen 15 év során sem tudott megszabadulni azoktól, akik „tönkretették az országot és saját polgáraikra lövettek” – mondta Gulyás Gergely. Toót-Holló Tamás, a kiállítás fotóanyagát részben biztosító Magyar Nemzet főszerkesztője az emlékezés fontosságát emelte ki, megjegyezve: nem szabad hagyni, hogy 2006 októberének borzalmai a feledés ködébe vesszenek.
L. Simon László, az MNM főigazgatója elmondta, kevéssé örömteli a kiállítás témája, hiszen az 1956-os forradalom 50. évfordulóján az akkori hatalom véresen leverte azokat a demonstrációkat, amelyek a „hazug Gyurcsány-rezsim” ellen tiltakoztak, aláásva a demokráciába vetett hitet. A tárlat célja, hogy egyértelművé tegye: a történelem nem ér véget mesterséges korszakhatároknál. Ezért 2023 végéig a Nemzeti Múzeum állandó kiállítása is meg fog újulni, és 1990 helyett 2010-ig, az akkor bekövetkezett „alkotmányos fordulatig” tekinti át Magyarország történelmét – közölte. L. Simon László elmondta, hogy a Magyar Nemzet és az Index korabeli fotóiból válogató kiállítás november 12-ig tekinthető meg a múzeum kerítésén, majd az ország több pontján is bemutatják.
(MTI)
A benzinárról, Magyar Péterről, az új gyermekvédelmi szigorításokról és a reptér megvételéről is szó esett. Gulyás elmondta: tanúként hallgatta meg múlt héten az ügyészség a Magyar-Varga ügyben.
Kulcskérdéseket válaszolt meg a miniszterelnök.
„Üdvözlöm a propagandista kollegákat” – fejtette ki lapunknak a baloldal messiásává avanzsált politikus.
Dopeman fogyatékkal élő húga és édesanyja után a Miniszterelnökséget vezető miniszter került a publicista célkeresztjébe.
Sajátos védekezést adott elő Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
