Az MZP-áttörés és a pártok, avagy kinek kell elrántania végül a kormányt

„Budapest annyiban speciális, hogy ez volt Karácsony Gergely hátországa, itt szavaztak rá a legtöbben, és meg is nyerte az első fordulót. Hogy tisztábban lássunk, vessünk egy pillantást olyan helyre, ahol rosszul szerepelt. Békésben az egyik legrosszabb eredményét érte el, csak negyedik lett, míg Jakab Péter jól – országos eredményét tíz százalékponttal felülmúlva – szerepelt. A második fordulóban itt is azt tapasztaljuk, hogy Márki-Zay Péter hatalmasat erősödött, míg Dobrev csak szerény mértékben. A megyét végül Márki-Zay nyerte meg, vagyis sem a Karácsony-, sem a Jakab-faktornak nem volt döntő szerepe. Az alábbi ábrákon a többi megyét is összevethetjük. Felül Dobrev és MZP első és második fordulós eredményei, alul a miniszterelnök-jelöltek első fordulós szavazatszámai és -arányai láthatóak. Egyértelmű minta nem rajzolódik ki, de az megállapítható, hogy Dobrev ott nagyon jól teljesített a második fordulóban, ahol Jakab Péter és – vidéki eredményéjhez mérten – Karácsony Gergely is erős volt. Ezeken a helyeken amúgy – mint láttuk – csökkent a részvétel.

Egyetértünk tehát azzal a vélekedéssel, hogy a két forduló között egy elitkritikus forradalom zajlott, és Márki-Zay Péternek nem hogy nem ártott, de egyenesen használt, ha konfliktusba került bármelyik ellenzéki vezetővel. A probléma ott látszik, hogy az első forduló egyéni eredményei egy olyan helyzetet konzerváltak, amelyet a második forduló felülírt. Érthető, hogy a legtöbb egyéni indulóval rendelkező pártok abba az eredménybe igyekeznek kapaszkodni. Viszont a helyzet nem kedvező számukra. Amennyiben megnézzük a 2019-es EP-választás számait (a százalékos kimutatás az ellenzéki szavazatokon belül értelmezendő), és egybevetjük a miniszterelnökjelöltek első fordulós eredményeivel, akkor azt látjuk, hogy Dobrev Klára és Jakab Péter is elmarad pártjuk akkori eredményétől, Fekete-Győr Andrásról nem is beszélve. A DK és a Jobbik tehát a látszat ellenére nem tudott korábbi szavazóin túlról támogatókat szerezni, pláne nem az ellenzéken túlról. Ez csak Márki-Zay Péternek sikerült, de neki is csak úgy, ha fenntartja a „veszekedős” állapotot az ellenzékben, amennyiben az összefogás lesz a fő üzenet, úgy érdektelenségbe fulladhat az egész, mint az október 23-i közös megemlékezés.”

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP