Idehaza tele vannak a tárolók, miközben Nyugaton egyre nagyobb a baj a hírek szerint.
Az európai energiaválság ellenére Magyarországon van elég földgáz – szögezi le a hirado.hu. Azt írják, a tárolók töltöttsége bőven 80 százalék felett van, vagyis lesz elég gáz a fűtési szezon végéig. Több nyugat-európai országban azonban nem ez a helyzet, írják. Hangsúlyozták: Brüsszel továbbra is kizárólag a zöld megoldásokat erőlteti és nem is egyeztetett a földgázszállító partnerekkel, Moszkva viszont kész lenne több gázt adni Európának. Az orosz elnök ugyanakkor azt mondta: Európának ezt előbb kérnie kell – hangzott el az M1 Híradójában. „Ez maga a politikailag motivált mellébeszélés és ostobaság, aminek semmi alapja” – reagált Vlagyimir Putyin a héten arra a vádra, hogy Oroszország fegyverként használja a földgázszállítást Európa ellen. Az orosz elnök azt mondta: Moszkva idén 15 százalékkal több gázt szállított Európába, mint amennyit a hosszú távú szerződések előírnak.
Putyin álláspontja
Vlagyimir Putyin hozzátette: a gázárrobanást a villamosenergia-hiány okozta Európában, nem pedig fordítva. Az időjárás ugyanis nem kedvezett idén a szélerőmű farmoknak. Európa mégsem gondoskodott arról, hogy feltöltse gáztározóit. „Közben kevesebb földgáz érkezett Európába a vártnál, például az Egyesült Államokból. Mindez pánikot keltett.
Oroszország azonban kész többet teljesíteni, de ehhez szükség van arra, hogy kérjék”
– szögezte le Vlagyimir Putyin. A hirado.hu szerint Brüsszel továbbra is tagadja, hogy felelőssége lenne az elszállt energiaárak miatt. A területért felelős uniós biztos a héten úgy nyilatkozott: vizsgálják, hogy történt-e spekuláció, de szerinte az egyetlen hosszú távú megoldást a zöld, vagyis a nap- és a szélenergia jelenti, írják, amire mielőbb át kellene állnia egész Európának. „Még nincs mindenki számára elegendő a megfizethető zöld energiából, ezért fel kell gyorsítani az átmenetet” – fogalmazott Kadri Simson. A portál hangsúlyozza, hogy Magyarország energiaellátása hosszú távon biztosított. Ez részben az orosz Gazprommal kötött 15 éves megállapodásnak köszönhető. Ráadásul a korábbinál jóval kedvezőbb feltételekkel,
írják.
A gáztárolók töltöttségi szintje 83 százalék
A magyar energiabiztonság másik fontos eleme, hogy a gáztárolók évek óta állami kézben vannak, írják. Ezek töltöttségi szintje most csaknem 83 százalékon van, ami elég a teljes fűtési szezonra. Mindezek teremtik meg a feltételeit a rezsicsökkentési programnak, teszik hozzá.
Bécsben ma az áram ára duplája a Budapestinek, a berliniek pedig háromszor annyit fizetnek, mint mi.
Ugyanez a helyzet a gázzal. Berlinben a gáz ára duplája a budapestinek és Bécsben pedig a háromszorosa” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök. Elemzők most úgy számolnak, ha a világpiaci árakhoz igazodna a magyar rezsi – ahogy a baloldali kormányok idején –, akkor egy átlagos családnak csaknem 400 ezer forinttal kellene többet fizetnie évente.
Klímavédelmi adó?
A hirado.hu arról tudósít, hogy Brüsszel új, úgynevezett klímavédelmi adót akar bevezetni. Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans az autósokra valamint a lakásokra és családi házakra vetné ki. A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hollik István azt mondta: a baloldal hiába támogatja Brüsszel tervét, a kormány nem fogja hagyni. „Meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést és a V4-es országokkal együtt meg fogjuk vétózni az uniós klímaadó tervét, mert úgy gondoljuk, hogy a klímavédelem árát nem az európai és a magyar embereknek, hanem a nagy klímaromboló multicégeknek kell megfizetnie” – húzta alá a kommunikációs igazgató.
Szakértők szerint Brüsszel azért is akar új adót bevezetni, hogy közvetlen bevételhez jusson. „Ennek a javaslatnak, amit júliusban tett az asztalra az Európai Bizottság és az azt vezető Frans Timmermans az elsődleges célja az, hogy Brüsszel központi bevételekhez juthasson. Így finanszírozási szempontból is függetlenedjen a tagállamoktól” – ismertette Hortay Olivér a Századvég Gazdaságkutató energia-és klímapolitikai üzletág-vezetője.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
Az orosz elnök hadüzenetnek tekintette volna, ha felveszik Ukrajnát és Grúziát a katonai szövetségbe – szügezte le a korábbi kancellár.
Putyin a háború kirobbanása óta nem hozott ilyen döntést.
A norvégoknál azt is megüzenték az embereknek, hogy milyen élelmiszerekből tárazzanak be.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
Az elnökség elé a hét pályázóból már csak három jelölt került be, a kenusoknál furcsa helyzet állt elő...
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
