A hazugság ára

Földi úr egy nagyon fontos körülményre irányította a figyelmet. Ennek összefoglaló neve az ún. beépülés. A destruktív célú beépülésnek három formája létezik. Ezek közül a leggyakoribb az, amikor a beépülő már a korábban a szétroncsolni tervezett szervezet tagjává vált, de valamilyen, a szervezet számára nem tolerálható hibát követett el, de a szervezet ezt még nem észlelte, ugyanakkor a beépítő tudomást szerzett róla és zsarolja, de egyben elhiteti vele, hogy a destruktív cselekményre vonatkozó megbízás sikeres teljesítését meg fogja jutalmazni. A kommunistáknál bevett szokás volt, hogy vezető pozíciókba eleve csak olyan személyeket emeltek, akik már a zsarolható, kommunistául fogható személy volt. Gyakoriságban a második beépülési mód a támadott szervezetben valamilyen alacsony pozícióban már szintén beépült személy, akit valamilyen egyéni sérelem, vagy általa méltánytalannak tartott hátra-tétel ért, aminek orvoslásában a beépítő segítséget ígér aminek feltétele, valamilyen veszélytelennek tűnő megbízás teljesítése. A harmadik, legritkábban előforduló beépülés az igazi küldött ember, akit valamilyen titkos helyen és módon magas szintű képzésben és egyben kondicionálásban részesült klasszikus diverzáns. Az ilyenek kiszűrése és a nagyobb kártétel kockázatának csökkentése magas szintű intelligenciát és szakértelmet igényel, ami egy pártnál nem mindig áll rendelkezésre. Ilyen szempontból a kis pártok a leginkább sérülékenyek, mert a kiszűréshez sem ismereteik, sem anyagi erejük nincs. Ezért is jobb egy olyan pártszerkezet, ami kevés, de stabilabb, belülről kevésbé bomlasztható, illetve az ellenérdekelt külföldi befolyás észlelése magának a pártnak a politikai megnyilvánulásaiban is megmutatkozik, amire rá lehet mutatni, például a DK vezetőinek nyilatkozataiból és regnálásuk korábbi döntéseiből is. Az persze egy új helyzet, hogy az akár természetesnek is tekinthető gazdasági érdek érvényesítésére irányulón túl, a befolyás egyre inkább ideológiai jellegűvé válik Ez elsősorban a mintaadást kiküszöbölni szándékozás céljából a migráció, a gender és népesedési problémák kezelése és a rend fenntartásához és erősítéséhez való viszony alakítás területén mutatkozik meg látványosan. Aki ezt a kommentet elolvassa, azoktól azt kérdem, hogy az utópiák erősítése helyett inkább álljon a normalitás, a természeti törvények tisztelete és a nemzeti identitás megőrzése oldalára. Földi úr egy nagyon fontos körülményre irányította a figyelmet. Ennek összefoglaló neve az ún. beépülés. A destruktív célú beépülésnek három formája létezik. Ezek közül a leggyakoribb az, amikor a beépülő már a korábban a szétroncsolni tervezett szervezet tagjává vált, de valamilyen, a szervezet számára nem tolerálható hibát követett el, de a szervezet ezt még nem észlelte, ugyanakkor a beépítő tudomást szerzett róla és zsarolja, de egyben elhiteti vele, hogy a destruktív cselekményre vonatkozó megbízás sikeres teljesítését meg fogja jutalmazni. A kommunistáknál bevett szokás volt, hogy vezető pozíciókba eleve csak olyan személyeket emeltek, akik már a zsarolható, kommunistául fogható személy volt. Gyakoriságban a második beépülési mód a támadott szervezetben valamilyen alacsony pozícióban már szintén beépült személy, akit valamilyen egyéni sérelem, vagy általa méltánytalannak tartott hátra-tétel ért, aminek orvoslásában a beépítő segítséget ígér aminek feltétele, valamilyen veszélytelennek tűnő megbízás teljesítése. A harmadik, legritkábban előforduló beépülés az igazi küldött ember, akit valamilyen titkos helyen és módon magas szintű képzésben és egyben kondicionálásban részesült klasszikus diverzáns. Az ilyenek kiszűrése és a nagyobb kártétel kockázatának csökkentése magas szintű intelligenciát és szakértelmet igényel, ami egy pártnál nem mindig áll rendelkezésre. Ilyen szempontból a kis pártok a leginkább sérülékenyek, mert a kiszűréshez sem ismereteik, sem anyagi erejük nincs. Ezért is jobb egy olyan pártszerkezet, ami kevés, de stabilabb, belülről kevésbé bomlasztható, illetve az ellenérdekelt külföldi befolyás észlelése magának a pártnak a politikai megnyilvánulásaiban is megmutatkozik, amire rá lehet mutatni, például a DK vezetőinek nyilatkozataiból és regnálásuk korábbi döntéseiből is. Az persze egy új helyzet, hogy az akár természetesnek is tekinthető gazdasági érdek érvényesítésére irányulón túl, a befolyás egyre inkább ideológiai jellegűvé válik Ez elsősorban a mintaadást kiküszöbölni szándékozás céljából a migráció, a gender és népesedési problémák kezelése és a rend fenntartásához és erősítéséhez való viszony alakítás területén mutatkozik meg látványosan. Aki ezt a kommentet elolvassa, azoktól azt kérdem, hogy az utópiák erősítése helyett, inkább álljon a normalitás, a természeti törvények tisztelete és a nemzeti identitás megőrzése oldalára.

Na tessék! Korrigálni akartam Földi úr cikkében, hogy az általa idézett mondás: "Ez több mint bűn, ez hiba" nem Napóleon rendőrminiszterétől, Fouchétól származik, hanem a külügyminiszterétől, Talleyrand-tól (más funkciói is voltak, de valószínűleg ebben vált legismertebbé), erre fel ezt találtam: „Ez több mint bűn, ez hiba” – ez, a közvélekedéssel szemben, nem Talleyrand „bon mot”-ja, hanem Antoine de Boulay gróf mondta (miután Talleyrand külügyminiszter sugalmazására tévedésből elrabolták és kivégezték Louis Antoine Henri de Bourbon–Condét, aki VII. Lajos néven Enghien 10., egyben utolsó hercege volt)." Ami azt illeti, Fouché is mondhatta volna, mivel cinikusságban ő sem maradt el Talleyrand-tól.

Ez egy nagyon fontos írás - különösen azoknak kötelező lenne olvasni és érteni, akik illúziókkal élik a világukat! Van rá jó pár példa, hogy magukat okosnak vélő emberek hogyan sétálnak be pontosan úgy és abba a csapdába, ahogy Földi úr leírja. Iskolai tananyag kéne legyen a "Csel művészete" - az intrika természetével együtt!

Földi úr gondolkodása teljesen a titkosszolgálati módszerek és elvek körül forog, azokra épül, ami teljesen érthető. De hogy ezek a politikai irányítás gyakorlatában is primátust kapjanak valamilyen sikamlós kérdéskörben, egyáltalán bármilyen kérdéskörben? - ebben nem vagyok biztos.