Szijjártó a családok fontosságát emelte ki az ENSZ-közgyűlésen

A vakcinák jelentik az egyedüli megoldást és tudják megvédeni az emberiséget a világjárvánnyal szemben – jelentette ki felszólalásában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának általános vitáján New Yorkban. A tárca péntek hajnali közleménye szerint a külügyminiszter felszólalásában hangsúlyozta, a koronavírus az egész bolygót megtámadta, beleértve annak valamennyi nemzetét és lakosát, így együtt is kell felvenni a harcot a világjárvánnyal szemben. Mint mondta, az egyetlen választ a vakcinák és így az immunizáció jelenti, így a sikeres védekezés elsősorban kapacitás kérdése. A világ teljes lakosságának beoltására képesnek kell lennie a nemzetközi közösségnek, amihez biztosítani kell, hogy a vakcinákat minél több helyen gyártsák.

Kiemelte: nem szabad ideológiai vagy politikai kérdésként kezelni a különböző vakcinákat, hiszen azok az életmentés eszközei. A nemzetközi, regionális és nemzeti hatóságoknak szakmai, tényeken alapuló eljárást kell folytatniuk az engedélyezések terén, kizárva minden egyéb szempontot. Szijjártó Péter emellett hangsúlyozta, hogy a pandémia nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági krízist is eredményezett, ezáltal az elmúlt másfél évben 42 százalékkal csökkent globálisan a közvetlen tőkeberuházások értéke, a világkereskedelem forgalma pedig 5,3 százalékkal. Ennek kapcsán pedig fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az államok előtt álló legfontosabb feladat a meglévő munkahelyek megőrzése és újak létrehozása.

A családok fontossága

Felszólalásában aláhúzta, hogy a családokra kiemelt figyelmet kell fordítani, ahogy ezt a magyar kormány is teszi, mivel a szülők kettős terhet viselnek. Egyrészt dolgozniuk kell, másrészt az óvodák és iskolák bezárása miatt gondoskodniuk kell a gyerekekről napközben is. A világjárvány egy másik fontos következménye, hogy az élet egy jelentős része a virtuális térbe szorult vissza, így rengeteg tapasztalatlan felhasználó lépett fel az internetre, akik könnyű prédát jelentenek a kiberbűnözők számára – közölte a külügyminiszter. Majd hozzátette, a gazdasági bűnözők mellett a szélsőséges ideológiáktól és a szexuális propagandától is meg kell óvni a kiskorúakat. Ehhez pedig szerinte globális szintű szabályozásra lenne szükség.

A tömeges migráció

Szijjártó Péter ezt követően az újabb tömeges migrációs hullámok veszélyéről beszélt. Kijelentette, hogy a járvány és a migráció ördögi kört alkothat, mivel minél több helyen jelenik meg a fertőzés, annál több ember indul meg, s minél többen indulnak meg, annál nagyobb a vírus további terjedésének veszélye. Így a migráció napjainkban már nemcsak kulturális és biztonsági, hanem egészségügyi kockázatokat is hordoz magában – hangsúlyozta a miniszter a közlemény szerint.

Az Afganisztáni kudarc

A nemzetközi közösség afganisztáni „kudarcával” kapcsolatban arról számolt be, hogy most a károk mérséklésére kell összpontosítani, és meg kell akadályozni, hogy a dél-ázsiai ország ismét a terrorszervezetek menedékhelyévé, illetve illegális bevándorlási áradatok kiindulópontjává váljon. Ez ugyanis szavai szerint közvetlen biztonsági fenyegetést jelentene a régióra és Európára nézve is. Kiemelte, hogy egyes európai uniós vezetők hasonló hibákat követnek el, mint 2015-ben, felelőtlen nyilatkozatokat tesznek, hazájuk elhagyására buzdítják az afgánokat, noha látható, hogy a korábban érkezők társadalmi integrációja is megbukott. Eközben nincsenek tekintettel a térségbeli országokra, amelyek szerint az afganisztáni kihívásokat Afganisztánban kell megoldani.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország már eleget tett erkölcsi kötelességének, evakuálta mindazokat, akik korábban a magyar kontingensnek segítettek, másokat viszont nem fog befogadni Afganisztánból. A kormány a korábbiakhoz hasonlóan most is el fogja utasítani az esetleges kötelező befogadási kvótákat. A segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, megfelelő körülményeket kell teremteni, és nem az ott élőket kell otthonuk elhagyására bátorítani. Magyarország például a Hungary Helps program keretében eddig mintegy 250 ezer keresztény hazatérését vagy helyben maradását tette lehetővé Afrikában és a Közel-Keleten.

A külügyminiszter végezetül kijelentette, hogy a koronavírus-járvány a sok nehézség mellett elhozta a jobb együttműködés reményét is a világnak, ehhez azonban pragmatikusabb, tiszteleten alapuló kapcsolatra van szükség Kelet és Nyugat között.

(MTI)

Nyitókép: MTI/AP/Pool/Mary Altaffer