Miniszterelnökség: Nem változnak, csak pontosabbak lesznek az összeférhetetlenségi szabályok

Rejtélyes összeférhetetlenségi szabályt javasol a kormány – számolt be egy keddi törvényjavaslatról a hvg.hu. Mint írták, a Miniszterelnökség által berejesztett javaslat azt indítványozza, hogy senki ne lehessen a fővárosi közgyűlésben és valamelyik kerületben egyszerre listás képviselő, vagyis csak akkor ülhessen mindkét testületben, ha a kerületi mandátumot egyéni választókerületben szerezte.

Ismeretes: a fővárosi közgyűlést 2014 óta nem közvetlenül választják, hanem a főpolgármesterből, a 23 kerület polgármestereiből és kilenc listás képviselőből áll. Az utóbbiak a meg nem választott főpolgármester-jelölt mellett az ugyanígy járt kerületi polgármester-jelöltek közül kerülnek ki. A kompenzációs listáról jelenleg hat Fidesz-KDNP-képviselő szerepel a közgyűlésben – ők az I., a II., a VI., a XIII., a XV. és a XVIII. kerületben maradtak le a polgármester-választáson –, a többségi oldalon pedig Tüttő Kata (MSZP) és Gy.Németh Erzsébet (DK) főpolgármester-helyettes, valamint Havasi Gábor (Momentum), akik az V., a XVII., illetve a XXII. kerületben nem jártak sikerrel.

Valamennyiükben közös, hogy egyikük sem tagja kerületi képviselőtestületnek se egyéni, se listás mandátummal.

Megkeresésünkre a Miniszterelnökség közölte: az egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy pontosítsa az önkormányzati képviselők mandátumszerzésével kapcsolatos szabályokat.

Rámutattak: Budapestre vonatkozóan eddig is úgy szólt a szabály, hogy ha a jelölt fővárosi és kerületi kompenzációs listáról is mandátumot szerzett, akkor a kettő közül választania kell, és így csak egy testületnek lehet tagja. Alighanem ezért sem talált a hvg.hu olyan képviselőt, akire jelen állás szerint vonatkozhat a javaslat, hiszen ez az összeférhetetlenségi szabály eddig is érvényes volt. A mostani módosításnak köszönhetően azonban egyértelművé válik, hogy üresedés esetén, két választás közötti mandátumszerzésnél is ezt a szabályt kell alkalmazni.

A Miniszterelnökség közlése szerint a törvénymódosítás másik pontja szintén a két választás közötti üresedés esetéhez kapcsolódva pontosítja a mandátumok kiadásának szabályait. Hasonlóan az országgyűlési és az európai parlamenti választások során alkalmazott módszerhez, a megbízólevelét át nem vevő képviselőjelölt esetében is érvényesülhet az az elv, hogy a jelölő szervezet szabadon dönthet a megüresedett listás mandátum betöltéséről.

Az indítvány általános indoklása szerint a cél alapvetően az, hogy hatékonyabban érvényesülhessen a választópolgároknak az önkormányzati választásokon kifejezett választási akarata.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila