A tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, az ügyben a személyiségi jog sérelme állt szemben a véleménynyilvánítás szabadságával. A törvényszék az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit alapul véve megállapította, Márki-Zay Péter közérdeklődésére számot tartó kérdésben nyilvánult meg, azonban valótlanul állította, hogy a sportcsarnokot kivitelező cég Lázár János miatt ment csődbe, hiszen azt tulajdonosai értékesítették, és csak 2019-ben szűnt meg végelszámolással.
A bíróság a polgármester Szeviéppel kapcsolatos kijelentését Lázár Jánossal szemben megfogalmazott éles kritikaként értékelte. A törvényszék döntésével – a bűncselekmény elkövetése óta bekövetkezett időmúlásra és a vádlott személyi körülményeire tekintettel – enyhítette az első fokon kiszabott 400 ezer forintos pénzbüntetést.
„Koncepciós eljárás”
Az ítélet kihirdetését követően Márki-Zay Péter újságíróknak „vérlázító koncepciós eljárásnak” minősítette az ügyben a Szegedi Járásbíróság által hozott elsőfokú ítéletet. Úgy fogalmazott, a törvényszék bár a védelem több indítványának is helyt adott és módosította a tényállást is, „végrehajtotta azt a politikai igényt”, hogy őt bűnösnek mondják ki.
(MTI)