El a kezekkel a közjogi méltóságoktól

„Magyar Péter a választásokat követő nemzetközi sajtótájékoztatóján lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék , a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, valamint a médiahatóság vezetőjét. Ez a lépés nem példátlan, hiszen a proletárforradalmak vezetői is tettek korábban ilyen lépéseket.

(...)

Hack Péter, Nagy Attila Tibor, sőt Török Gábor is kifejtette, hogy

milyen társadalmi problémákhoz vezethet a jogállami módszerek semmibevétele, még a polgárháború veszélyét is emlegette az egyik elemző.

Persze ők is tévedhetnek, ezért érdemes történelmi példákat keresni. Emlékezetes, hogy 2002-ben csak néhány szavazattal nyert a baloldal a Fidesszel szemben, de 2006-ban már meggyőzőnek volt mondható Gyurcsány Ferenc és a mögötte álló pártok választási sikere. Ám még tartott a győztesek euforikus hangulata, amikor előkerült egy hangfelvétel. és utcai zavargások kezdődtek, sérültekkel és nem csupán anyagi károkkal. A miniszterelnököt néhány hónappal a választási győzelem után már politikai hullának tekintették.

Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz 1998-as győzelme után nem szólította fel az 1990. októberi taxisblokádban vitatott szerepet játszó Göncz Árpád köztársasági elnököt arra, hogy mondjon le, megvárta, hogy leteljen a mandátuma. Szintén bölcs módon nem tette kockára az ország nyugalmát Medgyessy Péter miniszterelnök, megvárta Mádl Ferenc köztársasági elnök mandátumának lejártát, Gyurcsány Ferenccel egyetemben.
Ezért

rendkívül kockázatos Magyar Péter azon szándéka, hogy a jelenlegi köztársasági elnököt mandátumának letelte előtt elmozdítsa. A többi fent megnevezett közjogi tisztségviselőhöz hasonlóan csak akkor van mód a visszahívásra, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. A jogállami módszerek semmibevétele rendkívüli veszélyeket rejt magában.”

Nyitókép forrása: Attila KISBENEDEK / AFP