Tizenöt éve csapott le a halálos orkán augusztus 20-án

2006. augusztus 20-án másfél millió ember volt az utcákon Budapesten az ünnepi tűzijátékot várva, amikor a szokásos időpontban, 21 órakor lekapcsolták a közvilágítást és elkezdték fellőni a rakétákat. Röviddel később olyan erős vihar csapott le a fővárosra, ahol a széllökések ereje elérte a 120 km/h sebességet. Az orkán erejű szél fákat csavart ki, megbontotta a tetőket cserepeket röpítve le róluk és nagy mennyiségű csapadék zúdult a városra alig pár perc leforgása alatt. 

A hatalmas szél miatt az eső szinte vízszintesen esett, a közvilágítás le volt kapcsolva, így nem lehetett látni semmit. Cserepek, üvegszilánkok, felkapott szemét, faágak röpködtek, fák döltek ki, az autók riasztói pedig mindenhol felsírtak, miközben a magasabban fekvő területekről özönvízszerűen ömlött a völgyekbe a vízáradat. 

A vihar után, melyben összesen öt ember halt meg, és több mint háromszázan megsebesültek, az illetékesek úgí fejezték be a kátványos ünnepséget, mintha mi sem történt volna.  

Az ünnepségek közvetlen felelőse, Szilvássy György a helyén maradt, a meteorológiai szolgálat és a katasztrófavédelem munkatársait megrovásban részesítették csupán. A vihar hirtelen jött és nagyon erős volt, és a meteorológiai szolgálat előre jelezte, hogy épp a tűzijáték idején érheti el Budapestet a zivatarzóna. Arra hivatkozva azonban, hogy ez a prognózis „nem volt elég konkrét, és nem ért el időben a megfelelő szervekhez” a tüzijátéklot nem függesztették fel. 

A felelősségi lánc egy ilyen döntés meghozatalához szintén hézagos volt, hisz például a vihar közeledtéről szóló e-mailt a katasztrófavédelemnél senki nem olvasta, az OMSZ pedig hiába nem kapott visszajelzést, nem próbálta meg másként felvenni a kapcsolatot a katasztrófavédelemmel sem. Az esetkocsik és mentők száma is kevés volt a helyszínen, mindössze 12 esetkocsi volt jelen másfél milliós tömeg mellett több kilométeres vonalon elhúzva. A gondokat tetézte, hogy amikor a pánik kitört, a mobilhálózatok iefagytak, így a riasztások sem tudtak befutni a mentőkhöz. 

Ennek ellenére szinte azonnal egymásra mutogattak az illetékes szervek, Gyurcsány Ferenc pedig igyekezett a kormányzatról minden felelősséget elhárítani, a katasztrófáért a „természet erőit” okolva. Természetesen arra, hogy a vihar után a pánik közepén miért folytatták a tüzijátékot, szintén nem volt megnyugtató válasz, mindenesetre a tragédia egyik abszurd momentuma volt ez is. 

Végül alacsony szintű vezetők vitték el a balhét: felmentették a katasztrófavédelem ügyeletvezető tisztjét, fegyelmit kapott a riasztást végző meteorológus és fegyelmi eljárást indítottak a Miniszterelnöki Hivatal illetékes osztályvezetője ellen. 

Az új kormány egyik első intézkedése volt az a határozat, amely a katasztrófába torkolló tűzijáték áldozatainak és a 2006-os tüntetések ártatlan áldozatainak egyidejű kártalanításáról szólt. A magyar állam összesen 250 millió forintot fizetett ki. Az öt halálos áldozat esetében 23 hozzátartozó összesen negyvenkétmillió forintot kapott. Négyen sérülésük súlyossága miatt nem egy összegű kártérítést kaptak, hanem járadékban részesülnek az államtól 2010 szeptemberétől kezdődően.

Fotó: MTI Fotó: Kovács Attila