A Gyurcsány-kormány illetékesei semmit sem tettek.
Az ünnepségek közvetlen felelőse, Szilvássy György a helyén maradt, a meteorológiai szolgálat és a katasztrófavédelem munkatársait megrovásban részesítették csupán. A vihar hirtelen jött és nagyon erős volt, és a meteorológiai szolgálat előre jelezte, hogy épp a tűzijáték idején érheti el Budapestet a zivatarzóna. Arra hivatkozva azonban, hogy ez a prognózis „nem volt elég konkrét, és nem ért el időben a megfelelő szervekhez” a tüzijátéklot nem függesztették fel.
A felelősségi lánc egy ilyen döntés meghozatalához szintén hézagos volt, hisz például a vihar közeledtéről szóló e-mailt a katasztrófavédelemnél senki nem olvasta, az OMSZ pedig hiába nem kapott visszajelzést, nem próbálta meg másként felvenni a kapcsolatot a katasztrófavédelemmel sem. Az esetkocsik és mentők száma is kevés volt a helyszínen, mindössze 12 esetkocsi volt jelen másfél milliós tömeg mellett több kilométeres vonalon elhúzva. A gondokat tetézte, hogy amikor a pánik kitört, a mobilhálózatok iefagytak, így a riasztások sem tudtak befutni a mentőkhöz.
A független ombudsmani vizsgálat szerint, mivel a rendezvényt a Miniszterelnöki Hivatal rendezte, így ez a szerv volt az elsőszámú felelős.
Ennek ellenére szinte azonnal egymásra mutogattak az illetékes szervek, Gyurcsány Ferenc pedig igyekezett a kormányzatról minden felelősséget elhárítani, a katasztrófáért a „természet erőit” okolva. Természetesen arra, hogy a vihar után a pánik közepén miért folytatták a tüzijátékot, szintén nem volt megnyugtató válasz, mindenesetre a tragédia egyik abszurd momentuma volt ez is.