Szemben a forgalommal: egyre több a felelőtlen sofőr

Az elmúlt hónapok esetei alapján kijelenthető, hogy veszélyes tendencia kezd elharapózni a magyar autópályákon, jelesül, hogy sofőrök forgalommal szemben hajtanak fel a pályákra vagy egyszerűen fogják magukat és megfordulnak azon. Kisebb csoda, hogy eddig nem történt nagyobb tragédia.

Legutóbb július végén történt ilyen eset, amikor az M2-es autóúton egy kamion jelent meg abban a sávban, ahol semmi keresnivalója nem volt. Az interneten fellelhető videón látszik, hogy a felvételt készítő autós halálra rémül, amikor meglátja a szemből érkező kamiont, de szerencsére még idejében le tud fékezni és besorolni a másik sávba, hogy elkerülje az ütközést a gyorsan közeledő teherautóval.

A Magyar Közút Nonprfofit Zrt. oldalán rendszeresen oszt meg hasonló hajmeresztő helyzetről készült feltételeket. Július közepén két ilyen eset is történt. Mint írják, július 16-án, pénteken az M0-ás autóúton, 17-én, szombaton délután pedig az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán döntött úgy ismeretlen okból egy-egy sofőr, hogy nem megfelelő számukra a szabályos menetirány. A közösségi oldalakon megjelent információk szerint az M0-áson a sofőr a középső sávban haladva állóra fékezett, majd megfordult az autóút kellős közepén és úgy haladt tovább. Az M3-ason szembehajtó sofőr pedig legalább 4-5 kilométeren keresztül haladt a forgalommal szemben. A két esetről a Magyar Közút által rögzített felvételek: 

Talán az utóbbi időszak legemlékezetesebb esete volt, amikor június elején egy nyolcvan éves férfi hajtott fel menetiránnyal szemben az M85-ös autóútra Nagycenknél. Az idős sofőr később Győr irányába közlekedve érintőlegesen nekiütközött egy szabályosan, a belső forgalmi sávban érkező autónak, amitől az, a külső sávban haladó járműszerelvénynek csapódott. Mindkét személygépkocsi a szalagkorlátnak ütközve állt meg. A balesetben három ember sérült meg.

A rendszer azonnal riaszt 

A Magyar Közút megkeresésünkre közölte: külön statisztikát nem vezetnek az hasonló esetekről, de általános tapasztalat, hogy egyre több ilyennel lehet találkozni gyorsforgalmi útjainkon. Ebben persze annak is lehet szerepe, hogy egyre több járműben van fedélzeti kamera vagy az autósok a telefonjukkal rögzítik ezeket a szituációkat. De még ezzel együtt is egy negatív irányú jelenséget tapasztalnak.

Ahogy Pécsi Norbert Sándor kommunikációs osztályvezető a Mandinernek elmondta: ami talán a legmegdöbbentőbb, hogy nagyon kevés azon esetek száma, amikor valaki eltéveszti a felhajtót és szemben megy fel a forgalommal.

Teszik ezt annak ellenére, hogy a hazai autópályákon sűrűn találhatóak különszintű csomópontok, melyeken keresztül biztonságosan lehajthatnának és megfordulhatnának.

Egy kevésbé ismert ok – folytatta az osztályvezető –, hogy vannak, akik szabályosan hajtanak fel a gyorsforgalmi utakra, de rájönnek, hogy nincs megfelelő matricájuk vagy adott esetben egy lehajtó eltévesztésével már egy másik megyei matricára lenne szükségük és ezért kezdenek ilyen meggondolatlan manőverekbe. Holott ma már egy órán belül pótolhatják  a hiányt mindenféle szankció nélkül, akár telefonon, SMS-ben, applikáción vagy egy közeli benzinkúton is. De arra is többször volt már példa, hogy egy-egy új építésű útvonal nem szerepel azonnal bizonyos navigációs készülékeken, felületeken, így voltak olyan autósok, akik hallgattak az elavult navigációjukra és ezért fordultak meg a pályán – tette hozzá.

A Magyar Közút folyamatos figyelemfelhívó kommunikációt folytat, amelyben az ilyen szituációk veszélyeire hívják fel a figyelmet. Korábban a közösségi felületein és a sajtóban „Tartsd az irányt!” címmel kezdtek kampányba. De offline módszerekkel is dolgoznak, számos megelőző intézkedést tettek már, hogy megakadályozzák az ilyen helyzeteket és az ebből fakadó baleseteket. Eseményfelismerő kamerákat és érzékelőket telepítettek egyes szakaszokra – például az M0-on –, amelyek szembehajtás esetén azonnal riasztást adnak, továbbá valamennyi fel- és lehajtónál megerősített jelzésrendszerrel segítik a tájékozódást. Ugyanakkor az autópályákon történő szándékos megfordulásokra nem lehet fizikai eszközökkel felkészülni, ott csak a folyamatos oktatással tudnak operálni.

Ezért is hívjuk fel rendszeresen a figyelmet arra, hogy

 – hangsúlyozta Pécsi Norbert Sándor. Ha pihenőhelyet vagy leállóöblöt találunk, álljunk meg és tekintsük át a lehetséges útvonalat, figyeljük a közúti jelzéseket, útirányjelző táblákat. Ha észrevesszük, hogy hibáztunk, akkor kapcsoljuk be a vészvillogót, lehetőség szerint húzódjunk le a leállósáv szélére vagy forgalmi sávon kívülre és álljunk meg. Vegyük fel a láthatósági mellényt, szálljunk ki az autóból és a korlát mögött várakozva hívjuk fel a 112-es segélyhívó számot.

Ha jó irányba haladunk, de hírt kapunk arról, hogy hozzánk közel a forgalommal szemben halad egy jármű, csökkentsük a sebességet, növeljük a követési távolságot a saját és az előttünk haladó autó között, soroljunk be a külső sávba és ne előzzünk. Ha lehet, várakozzunk a legközelebbi benzinkútnál vagy pihenőhelynél, amíg elmúlik a veszély. Ha mi magunk észleljük a forgalommal szemben haladót, használjuk a legközelebbi, út mentén elhelyezett segélykérő telefont. Ha erről telefonálunk, azonnal tudni fogják, hogy pontosan honnan érkezik a hívás és az illetékesek gyorsabban tudnak intézkedni. Ha nincs ilyen telefon a közelben, hívjuk a 112-es segélyhívó számot.

A szándékosság akár tíz év börtönt is jelenthet

Megkerestük az ügyben az ORFK-t is, de a rendőrség sem vezet statisztikát az ilyen esetekről. Kérdésünkre azt a választ adták, hogy a hasonló szituációk megakadályozására elsősorban forgalomtechnikai elemek alkalmazásával van mód. A rendőrségnek kizárólag a jogsértés észlelését követően, a jogsértésből fakadó balesetveszély csökkentésére van lehetősége.

Aki eltévesztette a felhajtót és emiatt visszatolat az autópályán az szabálysértést követ el, hiszen ez tilos – mondta el kérdésünkre Borbély Zoltán, közlekedési szakjogász. Ha ugyanakkor egy sofőr egy ilyen manőver során közvetlen veszélyhelyzetet idéz elő, azaz például mást hirtelen kormánymozdulatra vagy vészfékezésre kényszerít, az már közúti veszélyeztetésnek számít, amely akár három év szabadságvesztéssel fenyegetett bűntettnek számíthat. Ha súlyos sérülést szenved valaki, akkor az elkövető akár öt éves szabadságvesztést is kaphat.

Ennél sokkal súlyosabb eset, ha valaki szándékosan hajt szembe a forgalommal, azaz nem azért, mert eltévesztette a felhajtót. Ha ezzel halálos kimenetelű balesetet okoz, az már halált okozó közúti veszélyeztetés, amely az egyik legsúlyosabb közlekedési bűncselekmény, elkövetője és öttől tíz évig tartó szabadságvesztéssel sújtható. Borbély szerint azonban –  ahogy az a Magyar Közút válaszából is kiderül – a sofőrök elsősorban tévedésből hajtanak szembe a forgalommal. Érdekességként ugyanakkor elmondta, hogy például Szlovéniában szigorúbb szabályok vannak hatályban, azaz, ha valaki csak tolatni kezd az autópályán, az már önmagában megvalósítja a közúti veszélyeztetést.

A szakjogász ezzel együtt fontosnak tartotta elmondani, hogy gyakran ellentmondásosak a közlekedési információs táblák Magyarországon, amely meg tudja zavarni az autósokat, főleg akkor ha külföldi az illető.

A nyitóképen: Az M3-as autópálya Mogyoródnál (fotó: MTI/Máthé Zoltán)