Szánthó Miklós: Eskü nélkül nem lehetne kormányfő Karácsony

„Az Alaptörvény nem legitim. Ha miniszterelnök leszek, nem fogok rá felesküdni” – fogalmazott a Népszavának a főpolgármester. Karácsony Gergely ugyanakkor 2014-ben, megválasztott zuglói polgármesterként és 2019. november 5-én, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén, főpolgármesterként már letette az esküt a mostani Alaptörvényre (a polgármesteri eskü szövegét lásd lejjebb). Erről videó is van, itt nézheti meg. Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját arról kérdeztük, érvényes-e egy kormányfői vagy épp képviselői mandátum az eskü letétele nélkül, és hogy nem vezetne-e közjogi káoszhoz, ha egy parlament által megválasztott kormányfő nem tenné le azt?

Érvényes-e azon képviselő és miniszterelnök megbízatása, aki nem teszi le az esküt?  

Nem, az eskü letétele nélkül e tisztségeket nem lehet legitim módon betölteni. A képviselő az eskü letételéig mandátumából eredő jogait nem gyakorolhatja, nem szavazhat és fizetést sem kap. A szabályozás a miniszterelnök, de általában a kormány tagjai kapcsán is egyértelmű: a törvények úgy fogalmaznak, hogy e személyek „esküt tesznek” az Országgyűlés előtt, tehát ez egy kötelezettség, nem egy választható opció. Bár ez „csak” egy formai kellék, ugyanúgy, mint minden hasonló eljárásjogi elem – legyen az a miniszterek bizottsági meghallgatása vagy kinevezésük nyilvános kormányhatározatban történő kihirdetése –, ez is

Az egész felvetés azért is szürreális jogilag, mert az egész országgyűlési választás az Alaptörvény alapján megy végbe – tehát aki nem teszi le rá az esküt, az valójában saját maga megbízatását kérdőjelezi meg. És ami súlyosabb: végső során annak adja tanújelét, hogy saját magát szeretné mentesíteni a törvények betartása alól. 

Mi lehet a következménye az eskü megtagadásának? Közjogi káosz?  

Az Alaptörvénnyel való verbális babrálás már régóta a baloldali kommunikációs eszköztár egyik kedvelt eleme: egyszerre egy közjogi nonszensz és egy beláthatatlan következményekkel járó államcsíny-előkészítés. Mondhatnánk azt is, hogy puccstervezés a demokrácia ellen. Nemrég állítólagosan „neves jogászok” értekeztek arról, hogy feles többséggel is lehet alkotmányt módosítani, és az Alaptörvény gyalázása, de Karácsony felvetése sem újkeletű, az eskü megtagadását már ’18-ban belengette, mikor szintén nagyon beleélte magát, hogy kormányfő lesz. Ez még persze azelőtt volt, hogy felszólította volna a köztársasági elnököt a szavazás napján: ne merjen kormányalakítási megbízást adni Orbán Viktornak. Nyilván az ilyesmikkel azt szeretnék elég esetlenül kifejezni, hogy mennyire elutasítják az „Orbán-rendszert”, ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy

melyet egyébként „hivatalosan” folyamatosan illegitimnek tételeznek. Hozzáteszem, maga Karácsony Gergely is így tett, hiszen ’14-ben Zuglóban és ’19-ben Budapesten is letette városvezetőként az esküt az Alaptörvényre a képviselő-testületek előtt, mikor átvette megbízólevelét. Ezek után kicsit fura arról handabandázni, hogy most aztán hú, nagyon nem fogja.

A DK egykor hozzátoldott egy pluszmondatot az esküjéhez. Az ilyen egyéni betoldások jogilag érvényesek?  

Az eskü szövegét lerontó vagy azzal szembemenő részt betoldani vagy hozzákölteni nem lehet, egyébként nyilván az eskü hivatalos elmondása előtt vagy után mindenki azt mond, amit szeretne – már amennyiben az a demokratikus játékszabályok keretein belül marad. A baloldali jogászok, „értelmiségiek” és politikusok megjegyzéseivel az igazi gond épp ott van, hogy láthatóan – a történelmileg szokásos bolsevik tempót diktálva – ki akarnak ezekből a keretekből lépni. Egy legális és legitim alkotmány megkérdőjelezése, annak jogellenes „lecserélésével” való fenyegetés vagy az arra leteendő eskü megtagadásának belengetése az egész közjogi struktúránkat megkérdőjelezi, ami nem pusztán jogi bla-bla, hanem polgárháborús állapotokat, anarchiát szülhet. Az Alaptörvény minden egyéb jogszabály forrása, a polgári és büntetőjogiaktól a fogyasztóvédelemig, adózásig. Jogi szempontból végső soron ezen alapul az a munkajogi szabály, hogy a munkaért fizetés jár, hogy a családok kedvezményeket kapnak, ezen alapul a bíróságok, az Alkotmánybíróság, az egész államszervezet, a gazdaság törvényes működése.

Gondoljunk csak bele, ha az állampolgár azt érzékeli, hogy választott politikusok tesznek az ország legfőbb jogszabályára, neki miért kellene betartania egy bolti adásvétel szabályait, miért kellene fizetnie egy áruért? Másrészről morális szempontból is tarthatatlanok az ilyen kijelentések éppen azok részéről, akik nap mint nap a jogállamiság brüsszeli totemoszlopához imádkoznak interurbán. 

Ha valaki nem hajlandó esküt tenni megválasztott képviselőként, akkor új választást írnak ki a helyére? Az esküt tenni nem hajlandó miniszterelnök helyére pedig újat kell jelölni?

Az a képviselő, aki nem tesz esküt, nem tud részt venni a parlament munkájában, így legkésőbb egy év után automatikusan megszűnik a mandátuma – ha egyéniből került be, értelemszerűen időközi választást kell kiírni, ha listáról, a pártja dönthet az utódjáról. Persze ha a cél a nonkonformizmus, a szabályok szándékolt felrúgása, ez a kör végtelenségig folytatható, végső soron a baloldal saját magával szúr ki, hiszen parlamenti szavazatot veszít.

hasonló helyzetben, ugyanis a kormányfő egyfelől az Országgyűlés általi megválasztásával lép hivatalba, másfelől a miniszterek kinevezését követően a kormány többi tagjával együtt esküt kell ugye tennie. Ha utóbbi hiányzik, szerintem nem beszélhetünk legitim kormányról, hiszen éppen azt az Alaptörvényt ignorálják ezzel, amin a kormány hatalma közjogilag alapszik.