Az Európai Bizottság hárította az Európai Parlament perrel való fenyegetését a jogállamisági rendelet ügyében.
Az EB szerint pusztán a jog talaján nem állja meg a helyét az EP kérelme, miszerint a legnyilvánvalóbb esetekben (értsd: Magyarország és Lengyelország) mielőbb élesítsék az uniós források elzárását is lehetővé tévő szabályt – írja a Magyar Nemzet. Hozzátették: a balliberális képviselők most emiatt méltatlankodnak.
Hangsúlyozták: az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a jogállamisági rendelet végrehajtásának ügyében különbözött össze újfent az Európai Parlamenttel (EP). Egy most nyilvánosságra hozott levélben a bizottság világosan a balliberális többségű EP tudtára adja, hogy jogi szempontból nem állja meg a helyét a parlament kérelme. Az uniós parlament június elején egy határozatban épp Budapest és Varsó kapcsán követelte a pénzcsapok elzárását a jogállamiság állítólagos sérelme miatt. Június végén David Sassoli EP-elnök egy Von der Leyennek címzett levélben perrel fenyegette meg az EB-t, mondván: a szerződések 265. cikke alapján a bizottság elmulasztja teljesíteni a kötelességeit, amikor nem lép fel a jogállamiság érdekében, emiatt pedig bíróságra vihető.
A Momentum európai szövetségese szerint provokáció az EB jogi magyarázata
A lap arról ír, hogy az EB-nek két hónapja volt rá, hogy válaszoljon az EP aggályaira, a határidő a hét elején járt le. Az uniós parlament balliberális képviselői pedig a Twitteren, felháborodottságuknak hangot adva hozták nyilvánosságra a bizottsági válaszlevelet. Ebben ugyanis Von der Leyenék világosan kijelentik:
így a bizottság nem tud állást foglalni a kérelemről, miszerint lépnie kellene „a legnyilvánvalóbb esetekben”. A szerződések felett őrködő testület azt is leszögezi, hogy a jogállamisági rendelet alkalmazásának objektívnek, igazságosnak és pártatlannak kell lennie. Mint írják, a jogszabály alkalmazását nem szüneteltetik, az EB annak január elsejével történt hatályba lépése óta igenis alkalmazza azt. A jogi érvelést a magyar kormány brüsszeli kritikusa, a Momemtum európai szövetségese, Sophie in’t Veld nyílt provokációnak nevezte. „Ezzel nem az EP-t, hanem az európai polgárokat sérti meg a bizottság” – húzta alá.
Kilenc tagállamot is sújtanának?
Megírták, hogy a kérdés az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatóján is előkerült, ahol a testület illetékes szóvivője is visszautasította az EP vádjait. Mint azt Brüsszelben közölték, az EB folyamatosan előkészíti a potenciálisan szankcionálható eseteket, időközben pedig a rendelet alkalmazását segítő iránymutatások kidolgozását is megkezdte. Abból a szempontból is érthetetlen az EP „késlekedésről” szóló érve, hogy az uniós bizottság tájékoztatása szerint jelenleg épp a parlamenttel folyik a konzultáció a szóban forgó iránymutatásokról. Az EB ezek elkészültét kora őszre ígéri. Egyébként Johannes Hahn költségvetési biztos még júniusban legalább kilencre becsülte a jogállamisági rendelet által „sújtható” tagállamok számát.
Emlékeztettek: tavaly decemberben az állam-és kormányfőket tömörítő Európai Tanács annak a lehetőségét is megteremtette, hogy a kritikus országok az Európai Unió Bíróságára vigyék a jogállamisági rendeletet: ezt Magyarország és Lengyelország idén márciusban tette meg, azzal érvelve, hogy a kondicionalitásszabály nem fér össze az uniós szerződésekkel.
amikor is a luxembourgi testület tárgyalja a keresetet. A magyar–lengyel kezdeményezésű, jelenleg is zajló jogvitáról az Európai Parlament mindenesetre következetesen azt mondja, hogy annak nincs halasztó hatálya, írják.
Fotó: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Huszonnégy órás őrizetbe került Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán a román korrupcióellenes ügyészség vizsgálata miatt.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
A Loupe Színházi Társulás pilisvörösvári előadásán egy néző kérdéseket intézett a színészekhez.
A fickó az összes becsületsértő, dehumanizáló jelzőt napi szinten felvonultatja. Értsd: emberek halálát kívánva mocskos szájú gyalázkodást folytat.
