A kereszténység nemcsak nemzetmegtartó, hanem nemzetalkotó, nemzetet teremtő erő is – mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke csütörtökön Budapesten.
Az államalapítás ünnepének előestéjén tartott ökumenikus istentiszteleten Balog Zoltán kiemelte: a hit sosem deklarációval indul, amelyet egy közösség minden tagja aláír, hanem személyes döntéssel. Ha pedig ez a döntés hiteles, abból közösségi erő lesz.
Rámutatott: első királyunk, István művében e kettő, a személyes hit és a közösségért vállalt felelősség ott találkozik, ahol csak a hiteles, hűséges keresztény ember életében találkozhat: az imádságban. Ezért írta fiának a keresztény uralkodó nélkülözhetetlen sajátosságait sorolva:
Az imádság a királyi üdvösség legnagyobb járuléka”
– mondta a református püspök. Balog Zoltán a Márk evangéliumában szereplő vak Bartimeus történetét magyarázva kiemelte: István királyban és a Jézus által meggyógyított Bartimeusban a hitük a közös. És mindkettejük hitéből közösségi erő lett: Bartimeuséból Jézust követő tanítványság, Istvánéból nemzet.
A vak Bartimeus Jézus kérdésére, „mit kívánsz, mit tegyek veled?”, ezt feleli, „Mester, hogy újra lássak”. István pedig ezt az imát ajánlja fiának: „Uram, (.) ne hagyj engem álnok gondolatban! Küldd le a bölcsességet, hogy munkámban, a kormányzásban segítsen, és így felismerjem, mi a kedves a szemednek”. Mindketten ugyanazt kérik: hogy lássanak.
Aki pedig ezt kéri, az beismeri vakságát, azt, hogy „Isten nélkül vakok vagyunk”.
Bátorság kell ennek a kimondásához, és István bátor volt ebben is.
Látta maga körül azokat, akikért felelősséget vállalt, ismerte a magyarok értékeit, de tudta, biztos volt benne, hogy „amíg Isten meg nem nyitja a mi szemünket, addig a gazdagságunk is ellenünk fordulhat” – fogalmazott.
Ez a tudás a mi örökségünk, amit Szent István postásként közvetített, mert ő maga is kapta”.
A tudás, ami egy nagyobb méltóságtól, a teremtő és szabadító Istentől ered – tette hozzá Balog Zoltán. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) által szervezett istentiszteleten részt vett és imát mondott Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Kondor Péter evangélikus püspök, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Khaled A. László, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, Róna Tamás főrabbi, a magyarországi ortodox egyházak és az anglikán egyház képviselői. Az istentiszteleten jelen volt mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Karácsony Gergely főpolgármester és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
(MTI)
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Szent István felajánlása nem csupán vallási, hanem közjogi aktus is volt: a magyarság majd' ezer éve él a Szűzanya oltalmában. Nádor Koppány Zsombor teológussal, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával beszélgettünk.
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.
A publicista felhívásában hangsúlyozta, meg kell mutatni, hogy a normális emberek vannak többen.
A Szent Korona részleges jogainak visszaadása, az olyan ősi nevek, mint a vármegye vagy az ispán rehabilitálása mind-mind efelé visz.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
„Egyenesen, rendíthetetlenül állva, szinte szilajul és mindig felemelt fejjel” – ismertette a Himnusz éneklése alatti helyes magatartást a kormányfő.
A műsorvezető ország-világ előtt kiteregette, mekkora jutalmat szavaztatott meg magának és milyen új autót vásárolt Szőke Péter ellenzéki városvezető.
Jókai Mór méltatlan gúny céltáblája lett, amiért idős korában elvette feleségül a nála csaknem 55 évvel fiatalabb Nagy Bellát. Az pedig, hogy vagyonát is ráhagyta, hosszú családi perpatvart hozott magával.
