Messzemenően nem értünk egyet azzal a véleményükkel, hogy a nemzet elavult történeti képződmény, amelyet egy nemzetek feletti föderális szuperszervezetnek kell felváltania. Ez a leginkább gazdasági és politikai megfontolásokból keletkezett idea elfelejtkezik arról, hogy a nemzet a legnagyobb olyan társadalmi csoport, mely iránt az emberek erős, érzelmileg átélt identitást és elköteleződést mutatnak. Minden jel arra mutat, hogy a nemzet fölötti politikai szerveződésekkel az emberek nem tudnak érzelmi azonosulást vállalni, azaz rájuk közösségként tekinteni.
Megdöbbenésünknek adunk hangot azokkal a mozgalmakkal kapcsolatban is, amelyek a társadalmi nem, a gender szerepének felértékelését, a születési nem leértékelését, illetve a kettő szembe állítását tűzik zászlójukra. Mi is valljuk, hogy a női egyenjogúságért minden fronton harcolni kell, de a jog és morál előtti egyenlőség nem jelenthet biológiai és pszichológiai egyformaságot, ahogy a társadalmi konstruktivizmus egyes hangadó csoportjai állítják. Természetes, hogy toleranciával tartozunk az alternatív szexuális szerepeket követő emberekkel kapcsolatban, de ez nem jelenti azt, hogy ne tartanánk elfogadhatatlannak azt a számos országban tervezett – sőt egyes helyeken már megvalósított – gyakorlatot, hogy politikai, mindenekelőtt LMBTQ csoportok, gyerekek körében ismertessék és reklámozzák a homoszexualitás, a transgender identitás és más, nem tipikus szexuális orientációk »korszerűségét« és »progresszivitását«.
Újra és újra megdöbbenünk a balliberális, neomarxista, »zöld« és más politikai szervezetek egyház-, sőt vallásellenességén. Nem értjük (de sejtjük), hogy a különböző egyházak által magas szinten képviselt karitatív támogatások, oktatási, gyógyítási tevékenységek és lelki gyakorlatok ellenére miért gondolják azt, hogy a vallás idejét múlt képződmény. Amiként az is érthetetlen számunkra, hogy miért kell állandó hadjáratot hirdetniük a határon túli magyarság ellen. Úgy gondoljuk, messzemenően képmutató az a magatartás, amely gazdasági és politikai szempontokra hivatkozva megtagadná az állampolgárságot a külhoni magyaroktól, és ellenzi azokat a támogatásokat, amelyeket hazánk juttat nekik (pl. a koronavírus járvány idején). Mi úgy gondoljuk, hogy a határon túli magyarok melletti érzelmi elköteleződés nem feltételekhez kötött, hanem önmagában, lényegénél fogva helyes magatartás, amelyet nem árnyékolhatnak be semmiféle politikai és anyagi megfontolások.