Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész az uniós támogatások felfüggesztését is bevetni – mondta Didier Reynders az Eurológusnak.
„Rendszerszintű problémákat lát a magyar jogállamiság, benne az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem terén az Európai Bizottság és addig, amíg a magyar kormány nem hajt végre két területen mélyreható reformokat, nem lesznek uniós támogatások Magyarországon” – jelentette ki a HVG EUrológus blogjának adott interjúban Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos.
„Nem kellően hatékonyak Magyarországon az uniós pénzosztási kontroll mechanizmusok, illetve nem elégséges a korrupció elleni küzdelem, továbbá a bíróságok függetlensége terén is vannak kérdőjelek”
– lényegében ezeket tartalmazza az az éves jogállamisági jelentés, amelyet ma hoz nyilvánosságra Brüsszelben az Európai Bizottság, és a Politico, illetve a Financial Times már lehetőséget kapott az előzetes betekintésre.
„Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok” – mondta a biztos.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban megállapítja:
Továbbra is fennállnak az ügyészség szervezeti felépítésével kapcsolatos aggályok,
A bírói függetlenséget is egyre kevésbé védi a magyar rendszer – az új fejleményekre példának hozzák a Kúria elnökének kinevezése körüli ellentmondásokat.
A jogbiztonság szempontjából problémás, hogy
A törvények gyakori módosítása aláássa a jogszabályi környezet kiszámíthatóságát, bizonyos törvényeket még a megszokottnál is gyorsabb tempóban fogadtak el.
Az állami alkalmazottaknak és politikusok vagyonnyilatkozatának nincs rendszerszintű ellenőrzése,
Tavaly óta néhány magas rangú tisztviselő ellen is indították eljárást a korrupció gyanúja miatt, de összességében a magas rangú tisztviselők és közvetlen környezetük korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálása igen korlátozott.
A Médiatanács politikai függése aggályos, Klubrádió esete, kormánymédia állami támogatásai és befolyás a médiapiac felett. Az újságírók közadatokhoz való hozzáférését tovább korlátozták járvány miatt. A járványhelyzetre való tekintettel az alkotmány kiemelt jogokat adott a kormánynak, amelyek addig lesznek érvényben, míg a kormány máshogy nem dönt.
„A jelentés célja, hogy párbeszédet folytassunk jogállamiságról a tagállamokkal. Ha ez létrejön, és látjuk, hogy a tagállamok javaslatokat tesznek, és megvalósítják a reformokat, az jó. De ha ez nincs meg, akkor minden más eszközt be fogunk vetni” – mondta Reynders.
„Nem a jelentéssel fogjuk megoldani a nehéz ügyeket: abban az esetben a bíróságra megyünk, mint a lengyel igazságügy átalakításánál, vagy a legutóbbi magyar törvény esetében, amely a szexuális orientáció alapján alkalmaz hátrányos megkülönböztetést”
– tette hozzá megjegyezve: Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémák vannak.Az EUrologus kérdésére Reynders elmondta,hogy az Európai Bizottság alapvetően két területen vár el változtatást a magyar kormánytól, hogy jóváhagyja a helyreállítási tervet:
„A költségvetési politikák koordinálásáról szóló Európai Szemeszter országajánlásainak megfelelően reformálják meg az igazságügyi rendszert, hogy ne merülhessen fel kétség az igazságszolgáltatás függetlenségével és politikai befolyástól való mentességével kapcsolatban, és az OLAF jelentései nyomán elinduljanak a korrupciógyanús ügyek vizsgálatai” – mondta.
Azt is elmondta, hogy konkrét lépésekre lesz szükség a két kormány részéről, hogy „láthassák a valódi elkötelezettséget”
Fotó: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
A Hír TV stábja most sem tudott érdeklődni a hangfelvételek kapcsán.
Cél az utasok biztonságának növelése, a tömegközlekedési eszközök nagyobb rendben és tisztán tartása.
