Karácsony a régi baloldali receptet követi – Századvég-elemző a Mandinernek

Múlt hét végén hozta nyilvánosságra gazdaságpolitikai elképzeléseit az ellenzék miniszterelnök-jelölti posztjára pályázó Karácsony Gergely. A nemrég önálló mozgalmat indító főpolgármester a nem túl fantáziadús, Igazságos gazdaságpolitikát! nevet adta elképzeléseinek, amelynek alapvetése az eddig beharangozott tervek fényében nem túl meglepő. Jelesül: Karácsony  a társadalom egy százalékát képező „elit” megregulázásával tenné jobbá az emberek mindennapjait.

A kevés konkrétum között említi a progresszív adózás bevezetését, az adókivetést az 500 millió forint feletti óriásvagyonokra, az ellenzék által rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály eltörlését, a minimálbér emelését. (Utóbbi kapcsán megjegyzendő: azt nem a kormány emeli, hanem a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletei alkudják ki évről évre.)

Régóta ismert baloldali recept

A programot értékelve Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője a Mandiner megkeresésére hangsúlyozta: Karácsony Gergely a baloldal régóta alkalmazott receptjét követi, melynek lényege, hogy kampányidőszakban – bizonyos megszorító intézkedések homályos, kidolgozatlan felvetése mellett –  szociális demagógiára épülő, jól csengő ígéreteket tesznek, az intézkedések fedezetéül szolgáló források értelmezhető megjelölése nélkül.

Erdős szerint szem előtt tartani, hogy a balliberálisok 1994-ben a 3,60-as kenyér, 2002-ben a „jóléti rendszerváltás”, 2006-ban pedig az adócsökkentés ígéretét hangoztatták a választásokat megelőzően, majd kormányra kerülve súlyos lakossági megszorításokat vezettek be. Ebből fakadóan Karácsony „nagyvonalú” ígéreteit célszerű fenntartásokkal kezelni – figyelmeztet az elemző.

Kifejtette: a nemzeti kormány gazdaságpolitikájának középpontjában már egy évtizede a béreket terhelő adók mérséklése, a foglalkoztatás ösztönzése, a családok támogatása, illetve a fogyasztás adóztatása áll. E lépéseknek köszönhetően megszorító intézkedések nélkül sikerült növelni az állam adóbevételeit, illetve stabil növekedési pályára állítani és „fehéríteni” Magyarország gazdaságát. Ez utóbbi folyamatot a koronavírus-járvány is csak átmenetileg akasztotta meg.

Karácsony azonban – a baloldal korábbi hagyományaihoz hasonlóan – a közterhek mérséklése helyett valójában ismét az adóemelések politikáját, a 2010 előtti gazdasági felfogás visszatérését hirdette meg. A megindult pozitív folyamatok visszafordítása pedig értelemszerűen veszélyeztetné az elért eredmények megőrzését.

Ötlettelenséggel párosult hiteltelenség 

Erdős szerint Karácsony ötlettelenségét mutatja, hogy a meghirdetett javaslatai részben a kormányzat felvetéseinek, intézkedéseinek túllicitálásában, részben külföldi – adott esetben megbukott – minták másolásában merülnek ki (például az 1 millió forintnál többet keresőkre kivetendő magasabb SZJA-kulcs emlékeztet a Franciaországban eredménytelenül alkalmazott „milliomosadóra”). Az elemző hiteltelennek tartja azt is, hogy az a politikai tömb hangoztatja a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítését, amely a 2008-2009-es gazdasági krízishelyzetben cserben hagyta őket.

Hogy puszta demagógiának tekinthetjük-e a “Tiborcz-adó” bevezetését, az elemző úgy reagált: a javaslat kampányfogás-jellegét mutatja, hogy saját programjukban is pusztán két mondatot szántak az ötletre, amelyből az egyik mindössze arra vonatkozott, hogy be kívánják vezetni ezt az adónemet. Az adó mértéke, az intézkedéstől remélt költségvetési bevétel összege, illetve az esetleges bevezetésének részletei nem ismertek – tette hozzá.

A progresszív adózás ötletéről Erdős úgy vélekedett: félő, hogy Karácsony a személyi jövedelemadó tekintetében is a 2010 előtti gyakorlatot kívánja visszahozni. Ennek lényege, hogy az átlagkeresetnél kicsivel magasabb fizetések is a legmagasabb adósávban adóznak.

Megint a középosztály lenne a vesztes 

Az elmúlt tizenegy év gazdasági eredményeit többek között a középosztály megerősítése tette lehetővé, melynek újbóli megsarcolása veszélyeztetné a gazdaság stabilitását. Beszéljünk magyarul, a „progresszív adó” valójában adóemelést jelent – szögezte le az elemző, hozzátéve, hogy talán ezért hallgat mélyen a konkrét adókulcsokról az ellenzék egyik miniszterelnök-jelöltje.

A zöld adó és illeték terve kapcsán Erdős sokatmondónak nevezte, hogy a baloldalnak szinte valamennyi jelentkező kihívásra egyetlen válasza van, az adóemelés. Különösen érdekes, hogy Karácsony a „zöld fordulatot” sem tudja elképzelni – például brüsszeli javaslatra a lakosság energiafogyasztásához kötött, és ezáltal a rezsicsökkentést veszélyeztető – újabb közterhek bevezetése nélkül, miközben régóta ismert: az adópolitikai eszközök kevésbé alkalmasak a polgárok mindennapi életvitelének, illetve szemléletének megváltoztatására.

Egy háztartás energiafogyasztása jellemzően nehezen módosítható adottságoktól függ, például a lakóépülettől, a fűtési módtól vagy az időjárástól. Tehát egy új, zöld adó miatti potenciális árnövekedés nem befolyásolná érdemben az emberek fogyasztását, így környezetvédelmi szempontból haszontalan lenne, azonban jelentős többletköltségeket okozna a háztartásoknak – fejtegette az elemző. Hozzátette, az a körülmény, hogy Karácsony Gergely „zöldpolitikusként” e területen is új adó és illeték bevezetését hirdeti, világosan jelzi a balliberális oldal prioritásait az alkalmazott gazdaságpolitikai módszerek tekintetében.

Látható tehát, hogy Karácsony a múlt bukott szocialista politikájának egyenes folytatója lenne –  összegzett Erdős Gergely.

A nyitóképen: Karácsony Gergely felszólal a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én. (MTI/Mohai Balázs)