A magyarországi egyetemi modellváltás azt a felismerést tükrözi, hogy a felsőoktatás része lett a globális piacnak – mondta Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány elnöke a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetemen Sátoraljaújhelyen, pénteken.
A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a koronavírus-járvány miatt elmaradt Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor helyett megtartott találkozó Újratervezés a Kárpát-medencei felsőoktatásban című kerekasztal-beszélgetésén hangsúlyozta, a magyarországi felsőoktatásnak is tudomásul kell vennie, hogy verseny van.
Hernádi Zsolt szerint az egyetemek, főiskolák az alapítványi átállást megelőzően erre nem voltak felkészülve, hiszen azon kevés ágazatok egyikének számítottak, ahol még mindig a „posztkádári időszakban kialakult struktúrák” működtek. Kiemelte,
és ennek következtében a legjobb gimnáziumokból hatalmas arányban vándoroltak külföldre a diákok.
Hernádi Zsolt szólt arról is: a felsőoktatási modellváltás garantálja a hosszú távú kiszámíthatóságot, amely eddig nem volt biztosított.
Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s országgyűlési képviselő nem értett egyet az egyetemek modellváltásával. Szerinte a felsőoktatásnak sok olyan fontos funkciója is van, amelyeket nem lehet a versenyképesség szempontjából értelmezni. Példaként említette a társadalmi mobilitás biztosítását, valamint az olyan „tudásterületek” fenntartását, mint például a nyelvészet és a néprajz, amelyek a társadalmi összetartozást erősítik.
A piacosítás „a felső tízezer újratermélését jelenti” – tette hozzá.
Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója azt mondta, a magyarság megmaradásáért szükség van magyar felsőoktatásra a Kárpát-medencében és ehhez például a szakkollégiumi rendszert is fejleszteni kell.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon túli egyetemeknek a versenyképességi kritériumok mellett kisebbségi missziójuknak is eleget kell tenniük. Hangsúlyozta, utóbbi érdekében közvetítenek minden hallgatójuknak olyan magyar identitást, amelynek köszönhetően végzőseik később remélhetőleg nem hagyják el örökre szülőföldjüket.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora arról beszélt, hogy sok esetben az oktatás nyelvét is nehezen tudják meghatározni, hiszen hallgatóik nem beszélik azonos szinten a magyar, illetve az ukrán nyelvet.
(MTI)
Fotó: Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, Facebook
Három évtizede lépett tőzsdére a Mol, ennek apropóján péntek reggel Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató nyitotta meg a kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén. Felidézte, a tőzsdére lépés előtt a privatizációs boom idején el akarták adni a Molt, de nem kellett akkor senkinek, így döntöttek a részvénypiac mellett.
A bírák által letöltött applikációk ügyében a Tisza Párt elnöke egyet tehetett volna.
„Fogalmad sincsen, miket beszélsz, ez a helyzet” – szúrt oda az ügyvéd.
A Tisza-vezér reakciója egyetlen dolgot igazol.
A Tisza Párt jelöltjei hetek óta nem szólalhatnak meg nyilvánosan – Schiffer András szerint gyakorlatilag „némaságra vannak kényszerítve”, miközben Magyar Péter másokon kéri számon a vitakészséget.
Hernádi Zsolt elmagyarázta, hogy a mi a baj az Adria-kőolajvezetékkel.
A magyarok harmadik ellenfele hétfőn a vb-újonc Svájc lesz.
