Az érzékenyítés látszatra ártatlan: mesenézés, meseolvasás, beszélgetés. A gond az, hogy épp az ellenkezője, a fogalmak, kategóriák, a valóság iránti „érzéketlenítés” történik – áll a Magyar Nemzet cikkében.
A Magyar Nemzet cikksorozatának első részében a szerző, Kincses Krisztina a pszichológustársadalom megosztottságáról, a médiatartalmak változásáról, azok befolyásoló szerepéről, valamint a szülői felelősségről írt.
Újabb cikkében pedig Hal Melinda pszichológus segítségével többek között arra keresi a választ, milyen hatásai, veszélyei lehetnek a túl fiatal korban történő LMBTQ-érzékenyítésnek, az erre irányuló tudatos oktatásnak, és miért lenne fontos már fiatal korban megtanulni az önálló mérlegelést.
– jelenti ki Hal Melinda pszichológus, hozzátéve: a társadalom alakulásában, a jövő meghatározásában ezért fontos szerepük van. Mindezt pozitív és negatív hatású célok mentén is lehet használni. A fiatalok a jövő zálogai, nemsokára szavazó polgárok, cégvezetők, egészségügyi, esetleg oktatási szakemberek lesznek. A verseny értük folyik, a hosszú távú átalakulás, innováció, megújulás jegyében.
Etikus rendszerre van szükség
A vezető streamingszolgáltatók mellett a különböző applikációk sem igazán törekednek szexuális tartalmaik szabályozására, így
Egy olyan sorozat, ami régebben még legalább 16-os karikával futott volna, ma már akár 12 éven felülieknek is megtekinthető. Vajon tényleg hamarabb érnek manapság a fiatalok vagy csak háttérbe szorult a gyermekek nemi fejlődésének védelme?
Kialakulatlan felelősségérzettel kerülnek szembe a média tartalmaival.
A szakértő szerint cirkuláris okságot látunk. A fiatalok első szexuális aktusa egyre korábban történik, minden hamarabb érkezik el az életükben. A gyerekek ingerekkel elárasztott környezetben nőnek fel, sokan már az óvodás korban megismerkednek az okostelefonnal, tablettel és egyéb technológiai újdonságokkal. Ez olyan ingergazdag helyzet, amelyet az agy a későbbiekben is igényelni fog. A statikusabb tartalom unalmassá válik. A fiatalok, gyerekek igényei és változó magatartásuk is visszahat a tartalomgyártókra.
– figyelmeztet Hal Melinda, aki úgy véli, a szülőket rá kell vezetni a médiatartalom jelzéseinek ismeretére és figyelembevételére. A korhatáros karika nem véletlenül van a tartalmakon, mint ahogy a biztonságos internethasználatnak is számos módja van. Emellett a tartalomgyártókat is érdemes edukálni a mentális zavarokról, arról, hogy mit okozhatnak a különböző szexuális tartalmak, ha azokkal túl korai életkorban találkoznak a fiatalok. Egységes, etikus rendszert érdemes kialakítani a jelzéseknél. A műsoridő megfelelő meghatározása szintén elengedhetetlen, mindezt a reklámok esetében is érdemes lenne figyelembe venni – teszi hozzá a pszichológus.
Tudatos társadalomalakítás
Az LMBTQ-lobbi megjelenésének legnagyobb veszélye, hogy sok esetben olyan tartalmat közölnek, ami traumatizáló hatású lehet, vagy maradandó változást okozhat az arra éretlen, felkészületlen gyermekeknek és fiataloknak – véli a pszichológus. Hal Melinda szerint szerint
Éppen ezért van óriási felelősségük a gyártóknak abban, hogyan jelennek meg a szexuális kérdések a különböző tartalmakban. Amennyiben agresszívan, túl erőteljesen vagy akár kontextuálisan érthetetlenül akad rájuk az ember, úgy súlyos következményei lehetnek. Nehéz a tudományos tényekre alapozva döntést hozni az LMBTQ-lobbi kérdéseiben – hangsúlyozza.
Átveszik a szülők feladatát
Fontos tisztázni, hogy az érzékenyítésekhez szükséges a szülők hozzájárulása is. – Azok a szülők, akik ehhez hozzájárulásukat adják, valamiért így érzik helyénvalónak, ez az ő döntésük. Azoknál a gyerekeknél, ahol a szülők ehhez nem adják támogatásukat, ott eleve nem jöhet szóba az érzékenyítés. Persze az edukáció ettől függetlenül fontos, de az érzékenyítés alapvetően ideológiai alapon történik, mert a fókusza nem az, hogy hat ez a gyerekre, hanem az, hogy tudjanak a másságról – mutat rá a pszichológus. Ez akár még rendben is lehetne, de semmiképpen nem kisgyerekkorban.
éppen a fentebb említett fejlődési törvényszerűségek miatt.
A szakértő szerint éppen ezért teljesen érthetetlen ennek a korosztálynak a megcélzása. Az ideológiailag elkötelezett szülőre úgysincs senkinek befolyása – teszi hozzá.
Kiterjesztett családfogalom
Az érzékenyítés szó hallatán a kritikusabbak hajlamosak arra gondolni, hogy valami szemmel láthatóan borzalmas történik a kisgyerekekkel: szexualitással kapcsolatos ingerekkel árasztják el őket, LMBTQ-témájú fogalmakat részleteznek nekik, és így tovább – mondja Hal Melinda.
Általában nem hangzik el a szex vagy a nemi identitás szó, sem más hasonló fogalom. „Ugyan már, ettől a gyerekem csak jobb fej/elfogadóbb/toleránsabb lesz” – gondolhatnánk. Valóban nagyon nehéz megmondani, hol van az a mozzanat, a határkő, amit átlépve ingoványos területre tévedünk. Olyan területre, amelyen a pszichológia eddig oly kevés és egymásnak annyira ellentmondó eredményeket tudott felmutatni, hogy egy intellektuálisan becsületes szakember nem vállalhatja rajta gyermekek „idegenvezetését” – hangsúlyozza a pszichológus.
Észrevétlen, apró lépésekben oltja ki a kétkedést, az egészséges gyanakvást, hogy itt valami olyasmiről van szó, ami – talán nehezen megfogalmazható módon, de – nem biztos, hogy rendben van.
Hal Melinda példát is hoz a jelenségre: a család az család kampány kapcsán találkozhattunk olyan ábrákkal, amik bemutatták, hogy mit kellene családnak tekintenünk. Az eredeti cél az apa-anya-gyerek klasszikus családfogalom kiterjesztése lett volna a homoszexuális pár-gyerek felállásra. A különböző felnőtt-gyerek formációk mellett azonban egy idő után szerepelni kezdett a felnőtt-háziállat kombináció is. Anyák napja alkalmából készült egy hasonló képösszeállítás arról, hogy kiket is köszöntünk – az anyaság változatos megjelenési formái között is megjelent egy nő-kutya páros. Tehát ha elfogadom, hogy a gyermeket nevelő homoszexuális pár az család, akkor fogadjam el azt is, hogy egy kutyatartó felnőtt a kutyájával is az? A gyerek egyenértékű egy kutyával, a gyereknevelés az állattartással? És mi a helyzet a növényekkel vagy az autókkal? Ezekkel is lehet családot alkotni? Apró lépések, „érzéketlenedés” a különbségek és az esszenciális kategóriák (ember-állat-növény-tárgy) iránt.
– Húsz évvel ezelőtt még a többség megütközött volna egy ilyen ábrán. Ma elvitatkozunk rajta, ki mit gondol erről.
Félő, hogy a jövő érzékenyített-érzéketlenített gyereke gond – és gondolkodás – nélkül nyeli majd le ezeket az összemosásokat a tolerancia jegyében – fejti ki a szakértő.
A teljes cikket itt olvashatja el
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Jó lenne egy erős ellenzék, jó lenne egy kis józanodás a Fidesznek, sok kétharmad után, de így, hogy az ellenzék vezére a legrosszabb, amit el tudunk képzelni, nincs választás.
Az „áradó” szekta jelszava, hogy változást szeretnének – de arra már nem tudnak válaszolni, hogy mi jönne április 13-ától. Pedig a tét óriási, és túlmutat az országhatáron is. Krupincza Mariann írása.
Végre leült egy pszichológussal. A következő lépés, hogy egy felkészült pszichológussal ül le.
„Mennyi képmutató, áldozathibáztató nő van, akit nem az emberi sérelem érdekel, csak az, hogy minden eszközzel kormányt váltson” – írta M. Dobos Marianne.
Ennyi volt? Szily Nóra műsorvezető, pszichológus vasárnap este arról írt, hogy „jobb a méltóságteljes csend, mint a méltatlan zajongás”, miután Varga Judit és Magyar Péter támogatói között valóságos kommentháború és csörte indult be.
Felhívta a figyelmet, hogy az nem személyiségváltozás, hogy Magyar egyre rezzenéstelenebb arccal állít valamit, ahogyan az sem, ha néhánnyal több Petőfi-idézetet mutat fel.
Gulyás Mártonék kapva kaptak az alkalmon.
