Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Közbeszerzés és nyertes is van, mégse lehet a BKV-val hajózni a Dunán – írta meg a Világgazdaság.
„A Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt. (Magyar Kikötő) ajánlatát hozta ki nyertesnek a BKV a hajós közösségi közlekedés tárgyában kiírt tenderen. A fővárosi cég még 2020 júniusában indította el a nyílt uniós közbeszerzést a BKV hajókkal történő hivatásforgalmú, menetrendszerinti közszolgáltatás üzemeltetése.
A szerződés mennyisége tervezetten 60 ezer üzemóra 36 hónapra, vagyis három évre. A Magyar Kikötő a közszolgáltatás lebonyolítása mellett köteles a hajók teljeskörű üzemben tartási tevékenységét is elvégezni, továbbá a kikötőkkel kapcsolatos feladatokat is ellátni. A társaság által ajánlott üzemóradíja áfa nélkül számítva 30,99 ezer forint, tehát a maximális 60 ezer üzemórára vetítve nettó 1,859 milliárd forint” – írta meg a Világgazdaság.
A Rubin Group 33, a Rudas és Társa által képviselt konzorcium pedig 38,5 ezer forintot kért volna. míg a Dunai Személyszállító Kft., a Hajózni Jó Kft., valamint a Panoráma-Deck Hajózási Kft. ajánlatát érvénytelennek mondta ki a BKV a tenderen.
A BKV szerint forráshiányos és veszteséges a dunai hajójárat
A BKV vezérigazgatója, Bolla Tibor május végén azt nyilatkozta Telex.hu-nak, hogy 2021-ben nem lesz a Duna budapesti szakaszán közszolgáltatásban végzett, menetrendi hajóközlekedés, mivel a koronavírus-járvány miatt a főváros, a BKV és a BKK is forráshiányos. A tevékenység évi 300-500 millió pluszköltséggel is jár a BKV-nak (ennyit kell ráfizetni a hajójegyek bevétele mellett), a cégvezetés ezért döntött úgy, hogy ezt a pénzt inkább buszokra-villamosokra költi.
„Viszont a mostani tender három éves ciklusának nettó 1,859 milliárdos értéke éves bontásban átlagosan mintegy 620 millió forint. A BKV az ellentmondásos helyzetre lapunknak egyfelől leszögezte, hogy a szerződés a felek aláírásától lép hatályba, ami még nem történt meg. Ennek oka feltehetően a csaknem féltucatnyi, részben folyamatban lévő vitarendezési kérelem, hiszen a szerződéskötési moratórium június 21-én lejárt” – írja a Világgazdaság.
„Az eredetihez képest drágábbnak tűnő konstrukció kapcsán az éves üzemeltetési díj elvi maximuma csak becsülhető, mert a 60 ezer menetrendi üzemórát számos tényező befolyásolhatja, így például az időjárás, vagy a vízállás, de az üzemórák száma a mindenkori rendelkezésre álló fedezet alapján is csökkenhet. A BKV tehát nem vállalt kötelezettséget évi 20 ezer üzemóra megrendelésére, és évi több, mint 600 millió forint kifizetésére sem” – hangsúlyozták a cégnél. Azt is kiemelték, hogy 2012 óta külső partnerek bevonásával látják el a hajózási tevékenységet, mert a BKV nem rendelkezik hajózó személyzettel.