Nézzen 1896-os Budapestet!

Ebben mi az újdonság. Sacc/kb. vagy 10 éve láttam.

A fent látható részlet már biztosan a Scanity HDR géppel felújított verzió? Az alábbi cikkben sokkal jobb minőségű képkockák (fotók) láthatóak a felvételből: https://24.hu/kultura/2021/07/22/lumiere-budapest-elso-magyarorszag-film-lanchid-disz-ter-millenniumi-unnepsegek-ludwig-muzeum-filmtortenet/

A kocsikra kell áttenni a bp.-i közlekedést. Lovak helyett szamarakat kötni a kocsik elé. (Szamár van elég Bp.-n).

A fentihez annyit hozzáteszek, hogy amíg az elit - a fenti képsorokon is jól látható módon - ragaszkodik a régi hagyományokhoz, a történelmi örökséghez, és nem érdekelt a haladásban, addig a polgárság előszeretettel vetődik rá a (technikai és egyéb) újításokra. A Lumiere-fivérek 1896-ban filmeznek egy olyan világot, aminek csak múltja van, de a jövője elveszett... a filmnek pedig 1896-ban még be sem indult a diadalútja. Az elit a mai napig őrizgeti azokat a dolgokat, amiknek ma, a társadalom derékhada számára már nincs konkrét jelentősége: a vadászat, lovaglás, vitorlázás jórészt elit sporttá vált, a vitézzé avatásnak és egyéb ceremóniáknak már nincs társadalmi haszna, a történelmi épületek rekonstrukciója az elitizmus szolgálatában áll (kastélyprogram, Várba költözés) az oldmobile gépjárművek, kézzel készített órák csillagászati összegekbe kerülnek, bár semmi hasznuk a régies öltözék viselete mindig valami ünnepélyes alkalmat jelez (esküvő stb). A középosztály nem is teheti meg, hogy lemaradjon a fejlődésről, mert erre löki a megélhetés kényszere. Egy idő után már nem járhattak lovaskocsin, hintón, muszáj volt autóra váltani. A hintó az elit kiváltsága maradt, akiknek nem kellett fejlődniük. Elég volt elszívni a középosztály által megtermelt javakat. Aki nem a fejlődésre költ, aki nem halad együtt a világgal, az vagy nagyon le van pukkanva, és azért nem fejlődik, mert teljesen képtelen rá és csak vegetál; vagy az elit tagja, és az az előjoga, hogy nyugodtan lehet maradi, hiszen a többiek eltartják őkiválóságát.