Nyirati Klára szerint a bajai események hátterében az előválasztási pozícióharc áll.
Mint arról mi is beszámoltunk, a járvány utáni első testületi ülésen kettészakadt a baloldali koalíció Baján. A Bács-Kiskun megyei városban leszavazták a központi jelentőségű kérdésekben a momentumos polgármestert.
A momentumos polgármester a Jelennek adott interjúban elmondta: a bajai képviselőtestület 15 fős, ebből hatot ad a Fidesz, kilenc tagot pedig a várost irányító Sikeres Bajáért Egyesület: egy képviselő DK-s, egy MSZP-s, egy jobbikos, egy a Mindenki Magyarországa Mozgalom tagja és kettő momentumos, a többiek pedig függetlenek. Mint fogalmazott, a most tőlük elszakadók vezéregyénisége a DK helyi elnöke, aki a 2019-es önkormányzati választások után az alpolgármesterei egyike volt.
– vélekedett.
A polgármester felidézte, hogy ez az alpolgármester még a pandémia első hullámának kezdetén arra kérte, hogy emelje fel a fizetését a korábban a testület által megszavazott polgármesteri fizetés 70 százalékáról 90 százalékra. Nyirati Klára erre nemet mondott, szerinte ekkor kezdődött az „ámokfutás”. Úgy látja, innentől kezdve az alpolgármester elkezdett ellene dolgozni.
Később közölte az alpolgármesterrel, László Károllyal, hogy így nem tud vele együtt dolgozni a jövőben. A párt vezetése részéről Varju László alelnök és Vadai Ágnes frakcióvezető-helyettes tudomásul vették a történteket, és László Károly lemondott. A DK kinyilvánította, hogy mindenképp ragaszkodnak az alpolgármesteri pozícióhoz, ezért Nyirati szerint kaptak is egy társadalmi alpolgármesteri tisztséget.
„Varju László megírta nekem, hogy kit ajánlanak figyelmembe erre a posztra, és én az ő jelöltjét ki is neveztem. Jelenleg is ő az alpolgármester, csakhogy ezt az embert, egy ügyvédet, a bajai DK-s vezetés nem fogadja el.
– fogalmazott a polgármester.
„Legutóbb, a pandémia utáni első rendes testületi ülésen pedig a vele tartókkal és a Fidesszel együtt leszavazta az egyértelműen a város érdekeit szolgáló előterjesztéseinket, amelyek romos ingatlanok értékesítéséről szóltak annak érdekében, hogy fejleszthessük a város bérlakásállományát, illetve az ivóvíz minőségének javítására szolgáló programra vonatkozó javaslatunkat” – folytatta.
Nyirati Klára Varju Lászlóhoz fordult segítségért, aki azt javasolta, hogy alkossanak egy frakciószabályzatot, hiszen a Sikeres Bajáért Egyesület színeiben a testületbe került képviselők addig nem alkottak önálló frakciót. „Az új alpolgármester egy budapesti, a DK által vezetett kerülettől kért egy frakciószabályzatot, ezt próbáltuk elfogadtatni, de mindhiába, addigra ez a négy képviselő már szembefordult ötünkkel” – tette hozzá.
Nyitóképen: László Károly, a DK politikusa. Forrás: Facebook
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Annak idején ők és szellemi felmenőik voltak azok, akik vérrel-vassal küzdöttek a szovjet emlékmű Szabadság téren való megmaradásáért.
Ha azt akarjuk, hogy az Orbán-fóbiások ellenkormányzása csak múló rossz emlék legyen pár év múlva, akkor a magunk szempontjait vegyük figyelembe megújulás közben.
A Pénzügyminisztérium újonnan kinevezett helyettes államtitkára korábban a családtámogatási rendszert is bírálta.
A volt miniszterelnök az Indexnek adott egy órás interjút.
Mindkét párt bejelentette négy alelnökét is.
Versengő politikai rendszerben a politikai teljesítmény az, ha legitim politikai eszközökkel érem el a lemondásokat vagy az alkotmányosságnak megfelelő eljárásban válik üressé az államfői szék.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
