Karácsonynak Budapest nem cél, csupán eszköz – Láng Zsolt a Mandinernek

Varga Mátyás Zsolt írása

Kínai egyetem vagy Diákváros?

Rossz a kérdés. Mindkettő. Nagy baj, hogy az ellenzék szándékosan mindenből vagy-vagyokat csinál. Úgy állítja be a dolgokat, mintha a tuti igazság náluk lenne, és mi csak rosszat akarnánk. Így nem lehet komoly politikát folytatni és nem lehet egy ország érdekében dolgozni. Az igazságnak többfajta olvasata van és ezeket kellene egy egészséges vitában ütköztetni, hogy a legjobb megoldás szülessen. Itt arról beszélünk, hogy egy nagy területet odaadunk a jövőnek, azért, hogy a diákok megfizethető áron tudjanak ott élni, szórakozni, tanulni. Ebbe belefér az is, hogy a világ harmincnegyedik legjobb egyetemét ide hozzuk. A kettő nem zárja ki egymást. Sőt.

hisz ez segít az országnak a versenyképességét javítani és rengeteg egyéb hozadékot jelent.

Őket elvileg az ellenzék is szívesen látná, nekik Kínával van bajuk.

A megkülönböztetés tilalmát és a szabadságot hirdető ellenzéktől egészen furcsa, hogy a világ egyik legjobb egyetemére szitkokat szór, azt állítja, hogy ideológiailag nincs itt a helye. Kína szerepét a pénzügyi és a műszaki világban nem lehet elvitatni. Ez nettó politikai hecckampány. Karácsony főpolgármester egészséges párbeszéd helyett azt a politikai terméket gyártotta, hogy „Diákváros kontra Fudan egyetem”, s ebből miniszterelnöki kampányt épít. Ugyan nem tud angolul, de azt mondja, majd angolul fogja bejelenteni, hogy Budapesten nem lesz Fudan Egyetem. Hangzatos, ki van találva szakértők által, ám ez nem arról szól, hogy a magyar fiatalok versenyképességét hogyan tudjuk jobbá tenni.

Ha már a fiataloknál tartunk: elemzők és közvéleménykutatók szerint a Fidesz a többi korosztályhoz képest nem áll jól a fiatalok között. Tényleg így van? Ha igen, hogyan nyernék vissza ezt a korosztályt?

Hogy hogyan áll egy párt, az leginkább négy évente a választásokon derül ki. Azt, hogy a Fidesz nem áll jól a fiataloknál, sarkításnak érzem. Egy kormányzó pártnak mindig nehezebb a fiatalok politikai meggyőzése. A fiatalok lázadnak, a szabadságot, az újat keresik, kicsit a szüleik és minden ellen vannak, amiben felnőttek. Nem szeretik a hatalmat. Ez normális dolog. A harmadik kétharmados ciklusát tölti a Fidesz-KDNP kormány, úgy nőttek fel a ma szavazó fiatalok, hogy mióta a politika egyáltalán eléjük került, azóta Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt. A politika ma talán túlzottan is elment a virtuális világba, nyilván a fiatalok ezt a világot értik és használják. A közösségi média is ezt építi. Előbb utóbb azonban visszatérnek a valóságba, s nekünk az a feladatunk, hogy megtaláljuk, segítsük eligazodni őket. Ehhez az kell, hogy tudjunk sokat beszélgetni, vitatkozni, érvelni. Ha ez meg fog történni, közösen tudunk majd gondolkodni az ország jövőjéről, mert az a jövő fontos mindannyiunknak. Én ebben a mai napig hiszek.

A 2019-es önkormányzati választáson megtörtént az, amire kevesen számítottak: az ellenzék összefogással leváltotta Tarlós Istvánt Budapesten. Hogyan akar a Fidesz revansot venni? Hogyan akarja majd 2024 őszén visszavenni a Városháza kulcsát? Egyáltalán, vissza lehet-e venni, vagy Budapest végérvényesen balos metropolisszá válik?

Közhely, hogy a világ nagyvárosai szociológiai adottságaik miatt jobban köthetők a baloldali-liberális eszmevilághoz, vezetésük is javarészt baloldali. Ettől függetlenül történelme nyomán Budapest igenis egy polgári világváros, egy polgári főváros. Nem véletlen, hogy 2010-ben és 2014-ben is jobboldali főpolgármestere, jobboldali többségű közgyűlése lett, 2010-ben pedig a kerületek kétharmadát is fideszes polgármesterek tudták megnyerni. Budapest a jobboldal számára nem veszett el, Budapest nem baloldali nagyváros.

Akkor minek tudja be a 2019-es eredményeket?

A 2019-es kampányban konkrét okok vezettek oda, hogy Tarlós István elvesztette a választást. Nem az előző főpolgármester és a fideszes polgármesterek munkájával, elszántságával, hitével volt baj, hanem a Fidesz nem figyelt fel bizonyos hibákra. Mindebből le kell tudni vonni a következtetéseket. Persze, ebben én is érintett vagyok, hiszen

A budapesti emberek majd eldöntik, hogyan értékelik az elmúlt másfél évet. Karácsony Gergelynek és kerületi ellenzéki kollégáinak szép ígéretei voltak: minden zöld lesz, tiszta és ragyogó s mindenki jól fog élni Budapesten. Ehhez képest semmi érdemi nem történik másfél éve. A coviddal és a kormány „szörnyűséges” megvonásaival takaróznak, de tisztán látszik, nem tudnak élni azzal a lehetőséggel, amit másfél éve kaptak. Ezt egy darabig lehet csak kommunikációval, óriási Facebook-hadjáratokkal takargatni, de hiszem, hogy a budapesti ember átlát rajtuk. A klímavédelmi vészhelyzet bejelentése óta a zöld növényzetet, az utakat nem tartják rendben, óriási gaz van, s ahelyett, hogy lekaszálnák, kiírják rá, hogy „Nem gaz, méhlegelő”. Ez furcsa ugyan, de előbb utóbb minden kiderül.

Karácsony Gergely sokszor elmondta, nem akar főpolgármester lenni.

Igen, de aztán mégis letette az esküjét, amiben szerepelt az, hogy a budapestieket szolgálja öt éven át. Eltelt másfél év, és már a miniszterelnökségen töri a fejét. Tehát Budapest nem cél, csupán eszköz számára a politikai ambícióihoz, ami őrült nagy becsapása a választóknak.

ez azt mutatja, hogy a fővárosért végzett munka nem érdekli őket. Biztos vagyok benne, hogy a választók mindennapi eredményekre, odafigyelésre vágynak, a Fidesz-KDNP-frakcióban nyilvánvalóan ezért dolgozunk. Sok jó képességű volt és jelenlegi polgármester van köztünk, aki jól ismeri a várost, a városrészeket, és hajlandóak mindent megtenni Budapestért.  Ez előbb vagy utóbb újra meg fogja hozni az eredményét.

Egyesek szerint a kormánypárt már csak a vidékre koncentrál. Ezek szerint a Fidesz nem tett le a fővárosról, a budapesti körzetekben is nyerni akar 2022-ben?

Természetesen. Budapesten születtem, itt élek a gyermekeimmel, s csak ezen túlmenően vagyok fővárosi politikus. Nekem budapestiként az a legfontosabb, hogy ez a város rendben legyen. Ezért természetes, hogy semmiről sem mondunk le. Nekünk nem a politika az elsődleges, hanem a cél, amit vele el szeretnénk érni. Ez a különbség köztünk, és aközött a csapat között, amely másfél éve bejött a városházára. Karácsony Gergelyékkel, Gy. Németh Erzsébetékkel, Draskovics Tiborékkal és Kálmán Olgáékkal ez a város nem fog előre menni. Ezért is természetes, hogy az országgyűlési választásokon minden egyes körzetben meg fogunk küzdeni. Még ott is, ahol a számok esetleg nem minket tartanak esélyesnek. Felméréseket én is láttam és azt gondolom, hogy számtalan helyen van értelme kampányolni, mert majd azon a vasárnapon a szavazó dönti el, valójában mit szeretne. Ahol nem mi nyerünk, ott sem mindegy, hogy hány szavazatot szerzünk. Remélem, mindenki érzi, közös a felelősségünk abban, hogy mindenhol a maximumot hozzuk ki a választókörzetből. Egy körzetet sem adunk fel!

A fővárosi vezetés sokat panaszkodik arról, hogy a kormány kivérezteti Budapestet. Korábban lekapcsolták Budapest karácsonyi díszkivilágítását, s totális számháború alakult ki a főpolgármester és a kormány között. A városvezetés 250 milliárd forintos bevétellel és 390 milliárd forintos kiadással számol idén. Mi az igazság?

Vegyük sorba, kezdjük az ingyenes parkolással! A járvány berobbanásakor, amikor a védekezésnek az alfája és omegája az volt, hogy kerüljük a kontaktusokat, nem ritkítani kell a BKV-járatokat, ahogy ezt a főpolgármester tette, hanem sűríteni. Ezzel együtt segíteni kell a saját közlekedési eszközzel történő utazást is, hogy a kijárási tilalom előtt mindenki a leggyorsabban hazaérjen, elintézhessen mindent, tudjon segíteni az idős szüleinek. Ezért volt teljesen racionális lépés ekkor a parkolási díj felfüggesztése.

Kétségtelen: ez az önkormányzatoknak komoly bevételkiesést jelentett.

Értem, de szeretném felhívni a figyelmet, hogy a fizetős parkolás elsődlegesen forgalomszabályozási kérdés és nem ebből a pénzbevételből kell működtetni az önkormányzatot. Járványmentes időben is vannak olyan területek, ahol veszteséges a fizetős parkolás fenntartása. Nem is a profit a cél, hanem a forgalom szabályozása, az, hogy ne álljanak meg egész napra az autók, mert nem tudnak hazamenni az ott élők. Az infrastruktúra már nem bírja el ezt az autószámot. Aki tudott, a járvány alatt amúgy is otthon volt, home office-ban dolgozott, kevesebbet mozgott. Akinek pedig muszáj volt bemenni a munkahelyére, például buszvezetőknek, orvosoknak, ápolóknak, bolti eladóknak, azoknak abban segítettünk, hogy lehetőleg minél szeparáltabban tudjanak közlekedni. Ez ésszerű dolog volt, 5 millió beoltottnál újra fizetős lett a parkolás.

Vegyük a kkv-k iparűzési adójának megfelezését! Az is jelentős hiányt eredményezett állítólag a fővárosi büdzsében.

Tisztázzuk: a kormány segített az embereknek, nem pluszterheket tett rájuk. A kisvállalkozásoknak és a családoknak, akik egyébként a járványt a leginkább megszenvedik, azoknak engedjük el az adójuk felét. Budapest nem attól fog újraindulni, hogy a fővárosi önkormányzatnál és a budapesti kerületeknél van a pénz, hanem attól, hogy a vállalkozások életben maradnak. Ezért nonszensz, ha azt sérelmezik, hogy az embereknél hagytuk ott a pénzt. Tavaly ősszel a fővárosi közgyűlésben azt javasoltuk, hogy ne csak azoknak a vendéglátósoknak engedje el a Főváros a közterület használati díjat, akik a dolgozóik 80 százalékát megtartják. Ezzel minél szélesebb réteget kívántunk támogatni. A fővárosi vezetés azonnal lesöpörte az asztalról a témát, ehelyett olyan döntést hoztak, hogy aki a főváros közterületein ingyenes újságot oszt szét, annak kötelező fővárosi propagandát vágatlanul az újságjába tenni. Ez volt náluk a járvány elleni legfontosabb intézkedés. Halálosan cinikus hozzáállás. A főváros és az ellenzék csak beszélt, beszélt, beszélt, és nem cselekedett eleget. Az egész folyamatot iszonyatosan rossz irányba vitte az oltásellenes kampányuk, amivel minden magyar életét veszélyeztették. Azt mondták az embereknek, ne oltassák be magukat azokkal a vakcinákkal, amiket azóta már a WHO is mind elfogadott. Pedig e készítmények miatt járunk most hónapokkal Európa előtt az oltásban. Egyértelmű, ki veszi komolyan a felelősségét egy ilyen helyzetben.

Nézzük akkor a költségvetési számokat!

Arról nem beszél a baloldal, hogy 2019-ben Karácsony Gergelynek mit hagyott itt az elődje, s 2010 óta mennyivel javult Budapest anyagi helyzete. Mindig elfelejtik elmondani, hogy a Demszky-Hagyó korszak végén Tarlós István 251 milliárd forint adósságot vett át, amiből csak a BKV működési hiánya 80 milliárd volt. Ezzel szemben 2019-ben Karácsonynak 110 milliárd hitellel adtuk át a várost, amiben nem volt működési adósság, kizárólag olyan elem, amit ebben a ciklusban nem kell elkezdeni törleszteni. A számok önmagukért beszélnek: 2019-ben 55,2 milliárd volt pénzeszközben és 158,9 milliárd állampapírban a kasszában. Ez együtt 214 milliárd forint.

Most mennyi van?

Jelenleg 89 milliárd forint van pénzeszközben és 66 milliárd állampapírban. Ez összesen 155 milliárd forint, az államkincstár számai szerint. A Moody’s, amit mégiscsak nehezen lehetne Fidesz-barátisággal vádolni, stabilról pozitívra emelte a főváros adósságosztályzati besorolását. Megállapította: „a Főváros szilárd likviditási helyzetben van”, „erős gazdasági ellenállóképessége van a hasonló fővárosokhoz képest” és „komoly védőtartaléka van”. Hát már a Moody’s is tök hülye? Csak az ellenzék és Karácsony Gergely nem? Ebben a kérdésben sem mondják el az igazságot, iszonyú helyzetről beszélnek, mintha azok tények lennének. Nem beszélnek például arról sem, hogy 2020-ban 86 milliárdot, 2021-ben pedig egyharmadával többet, 115 milliárd forintot adott a kormány működési támogatásra a fővárosi kerületeknek. Erre jönnek rá még a fejlesztések, például most 4 milliárd forint földutak rendbetételére, később további források. Ebből természetesen az ellenzéki kerületek is részesülnek.

Milyen egyéb fejlesztések jöhetnek szóba, amiket a kormány támogat?

Karácsony Gergely büszkén bejelenti a rakpart gyalogosbaráttá tételét, amit a kormány fizet. Továbbá: szintén a kormány biztosít 60 milliárd forintot a fonódó villamosra. Az egészségügy szintén fontos kérdés, de a fővárosnak eddig erre nem volt külön költségvetése. Most Karácsony évente 10 milliárd forintot tud kiosztani a kerületek között, ugyancsak állami forrásból, az Egészséges Budapest programban ugyanis öt év alatt összesen 50 milliárd jut járóbeteg-ellátásra. Erről sem hallani soha, ugye? Továbbá az M3-as metróra 200 milliárdot kap Budapest. Kelenföldi pályaudvar, P+R parkolók, számtalan fejlesztés valósul meg egyébként a fővárosi emberek érdekében, amiről az ő kampánymédiájuknak, ahonnan a féligazságokat és a hazugságokat, eszük ágában sincs beszámolni.

Most folynak a tárgyalások az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének elosztásáról. A lehívható keret 20 százaléka, 500 milliárd forint szigorúan csak Budapestre fog jönni, és további 1200 milliárd az agglomerációba. Ezek hatalmas számok, amiről szintén nem beszélnek az ellenzéki politikusok. Vagy nézzük meg, a magyar államnak mekkora összegekbe kerül a COVID elleni védekezés! Talán már 7000 milliárdnál tartunk. Tehát a kormány sincs könnyű helyzetben, márpedig amikor bajban vagyunk, össze kell fognunk, segítenünk kell egymást. Most már mindenki láthatja, Karácsony Gergely folyamatosan a kormánnyal akar hadakozni, s ezzel előkészíti azt, hogy ő lehessen Orbán Viktor kihívója. Az ő politizálása nem Budapestről és nem a járvány elleni védekezésről szól. Ez végtelenül szomorú.

Említette, az ellenzék állandóan azt szajkózza, hogy Budapestnek nincs pénze semmire. A Lánchíd felújítása esetében mégis elfogadtak az előző városvezetés tenderéhez képest 5 milliárddal drágább ajánlatot. Vannak még hasonló ügyek, amelyek a tervezettnél többe kerülnek?

A főváros számtalan területen nem bánik jól a pénzzel. Majd meg kell vizsgálni, hogy ez a szakértés hiánya, vagy egyéb okok miatt van így. Az M3-as metró 10 milliárdos, a Lánchíd 5 milliárd pluszban van a Tarlós-ciklus számaihoz képest. A reptéri buszjegyek szabálytalan értékesítése miatt 14 milliós bírságot kapott a főváros, továbbá a főpolgármester az egyik első közgyűlési ülésen megvétózott, megfúrt egy érvényes reklámtendert.

Miért?

Ezt tőle kell megkérdezni. Egy biztos: emiatt 120 millió forintot róttak ki, és minden évben 1 milliárd, összesen 8 milliárd forintot bukik  a főváros, mert egy ennyivel rosszabb szerződést kötött végül mással. Csak ebből a pénzből 80 buszt lehetne venni. Ezek apróságok? Halljuk, nincs pénz, de

a főváros reklámozására, népszerűsítésére. Vagy nézzük Jávor Benedeket, aki Karácsony Gergely barátja és harcostársa a pártjában, nem mellesleg a főváros brüsszeli képviseletének a vezetője! A kirendeltség támogatását az előző ciklushoz képest megháromszorozták, immár százmilliós nagyságrendről beszélhetünk, és nem látszik az eredménye. Miközben a költségvetés összeomlásáról beszélnek, Karácsonyék hihetetlen dolgokra költenek. De nézzük, min spórolnak eközben! Például a FŐKERT költségvetéséből elvettek 1 milliárd forintot, így a cég az eddigi összeg csupán kétharmadát tudja kaszálásra és zöldfelületek rendbetételére költeni. Folyamatosan azt hallgatjuk, milyen fontosak a zöldfelületek Budapestnek, mégis elhanyagolt és csupa gaz a város. De vettek el számos olyan szociális és egyéb területről is, amelyek az előző ciklusban jól működtek. Jó lenne végre tisztán látni a pénzügyekben.

Azt lehet egyáltalán tudni, az idén hogyan alakulnak a Főváros főbb bevételi forrásai?

A végső elszámolást csak egy év múlva fogjuk tisztán látni. Ugyanakkor visszautalnék az iparűzési adó alakulására. A Demszky-éra végén egy romhalmazt vehettünk át, akkor 85 milliárd forint volt az ebből származó bevétel, ami 2019-re 165 milliárd forintra nőtt. A magyar gazdaság szárnyalt, a kormány rengeteg gazdaságélénkítő intézkedést tett, ezért megduplázódott a Budapesten keletkezett iparűzési adóbevétel. A 2019-es csúcsév után 2020-ban 84 százalékra, azaz 139 milliárdra esett vissza e forrás, ám az addig folyamatos növekedés miatt így is összesen mintegy 300 milliárdos a többlet 2010-hez képest. Ezalatt az idő alatt például 13 kórház került a fővárostól állami fenntartásba, ami komoly költségcsökkentést jelent. A meglévő keretből így sok másra is kellene jutnia.

Együttműködésben a Polgári Magyarországért Alapítvány gyakornoki programjával

Fotók: Ficsor Márton (Mandiner), MTI