A Századvég Alapítvány elemzői szedték össze a magyar elnökség fél éves célkitűzéseit.
Palóc André, a Századvég Alapítvány vezető elemzője, illetve Bakondi Bálint, a Századvég Alapítvány junior elemzője fejtegeti az Origo hasábjain, hogy mik lesznek az Európa Tanács magyar elnökségének prioritásai. Az elemzést változtatás nélkül közöljük:
Magyarország május 21-én átvette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét Németországtól. A november 17-ig tartó magyar elnökségnek három kiemelt prioritása lesz: az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete, a vallási közösségek védelme, valamint a családok és a gyermekek jogai.
Az Európa Tanács
Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű regionális alapon szerveződő nemzetközi szervezet, amelynek célja egy, az európai országok közötti kormányközi együttműködés megvalósítása. Szemben az Európai Tanáccsal, valamint az Európai Unió Tanácsával, az Európa Tanács nem az EU alá tartozó intézmény, éppen ezért tagjai sem kizárólag az EU-s tagországok. Jelenleg 47 ország tagja az együttműködésnek, amellyel ez Európa legnagyobb nemzetközi szervezete – egyedül Fehéroroszország és a Vatikán nem tagja a kontinensről. A szervezet számos kormányközi programot valósított meg 1949-es alapítása óta, sokak számára mégis elsősorban két hozzá tartozó intézménye: az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint a Velencei Bizottság miatt lehet ismert. Hazánk 1990. november 6-án, 24. tagként csatlakozott a szervezethez.
A magyar elnökség sarokpontjai
Az Európai Tanács idén januárban lesöpörte asztaláról a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó Minority SafePack-et. Azonban ahogy Szijjártó Péter nemrégiben kiemelte,
amely témában több természetes szövetségese is lehet hazánknak, elég csupán a spanyolországi katalánokra vagy baszkokra, vagy éppen a Dél-Tirolban élő osztrákokra és Lettországban élő oroszokra gondolni. Az európai országok álláspontja éppen ezért ellentmondásos, számos nemzet a kisebbségek erős védelme mellett foglal állást, míg ott, ahol jellemzően egy adott területen nagyobb számban élnek kisebbségek (például Erdélyben magyarok), ott az adott országok finoman sem fogadják szívesen a további kisebbségi jogok bővítését. A magyar elnökség célja az őshonos kisebbségek jogainak hatékonyabb érvényesítése.
Magyarország számára régóta kiemelten fontos kérdés a vallási közösségek védelme. Ennek jegyében is indította el a magyar kormány 2017-ben a Hungary Helps programot, valamint Budapest ad otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, melynek zárónapjára Ferenc pápa is ellátogat hazánkba.
Az utóbbi években sajnálatos módon egyre inkább erősödik az a folyamat, hogy embereket vallásuk miatt üldöznek vagy erőszakkal lépnek fel ellenük.
A vallási megkülönböztetésnek az egyik legnagyobb áldozatai Európán kívül a keresztények, egy nemrégiben közzétett kutatás szerint mintegy 340 millió keresztényt üldöznek vallása miatt világszerte, elsősorban Afrikában és Ázsiában. Ezzel párhuzamosan Európában is egyre gyakoribbak a vallási indíttatású bűncselekmények, elsősorban a zsidó és keresztény vallású embereket érnek támadások az öreg kontinensen.
Ezen támadások eredője egyértelmű, Európa az illegális migrációval az antiszemitizmust és a keresztényellenességet is importálta a kontinensre és a szélsőséges iszlamista támadások száma megsokszorozódott az utóbbi években. A folyamatot tovább erősítette a hetekben kiéleződött izraeli-palesztin konfliktus is, számos nyugat-európai országban a palesztinok melletti felvonulások erőszakos antiszemita megmozdulásokká alakultak, Berlin utcáin az 1930-as évekre emlékeztető antiszemita jelszavakat skandáltak, izraeli zászlókat égettek és a tüntetők kövekkel dobáltak meg egy zsinagógát, de más európai országok nagyvárosai is zengtek a zsidóellenes demonstrációktól.
A nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek mellett
a magyar elnökség a gyermekek és családok védelmét szeretné beemelni a következő fél év során
az Európa Tanács kiemelt témakörei közé.
Amellett, hogy a családok támogatása kiemelt jelentőségű az elmúlt több mint tíz évben hazánkban, és ezáltal sikerült a kedvezőtlen demográfiai folyamatot is megállítani, a magyar elnökség fel kívánja hívni a figyelmet a családok új kihívásaira, amelyeket a koronavírus-járvány okozott számukra. A világjárvány felerősítette a digitális közösségi terek jelentőségét mind a felhasználók számát, mind pedig az ott eltöltött időt illetően. Ez a folyamat különösen a gyermekek számára járhat veszélyekkel, hiszen ők a digitális bűnözők, köztük a pedofilok számára védtelen célcsoportot jelentenek, a magyar elnökség éppen ezért is helyezte a következő ciklusban előtérbe a kiskorúak védelmét a digitális térben.
Az Európa Tanács soros elnökségét ugyan még csak most vette át Magyarország, ám már most egyértelmű: hazánk határozott és tiszta elképzelésekkel vág neki az ET Miniszteri Bizottsága vezetésének, a kiemelt témák pedig nem csupán Magyarország, de egész Európa számára meghatározó kérdésekben hozhatnak érdemi változást.
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Rákosiék alatt segédmunkás bárkiből lehetett – az új, nyugatos kormányból a Tanár Úr nem néz ki ilyen mértékű toleranciát. Francesca Rivafinoli írása.
Még mindig résen kell lennünk.
Természetesen az Origo, a Pesti Srácok és a Mandiner is terítékre került.
A szép szavak ellenére még mindig milliárdos biznisz Európa bevándorlókkal való elárasztása.
Ezeknek tényleg elmentek otthonról.
Keir Starmer és Mette Frederiksen migránsok millióinak küldött kemény üzenetet.
Az amerikai elnök szemében innentől csak jó és rossz szövetségesek léteznek majd a Politico szerint.
„Az egyénisége magával ragadó, nemcsak sportolóként, hanem emberként is kimagasló.”
