Magyarország nem támogatta az uniós álláspontot az izraeli–palesztin konfliktusban

„Az Európai Unió tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólít fel az izraeliek és a palesztinok között, illetve a humanitárius hozzáférés biztosítását kéri a Gázai övezetben” – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminisztereinek rendkívüli, videokapcsolaton keresztül tartott tanácskozását követően kedden.

Politikai megoldás kell

Josep Borrell kijelentette: a tűzszünet esetében nemcsak egyetértés, hanem teljes körű végrehajtás szükséges. Kiemelte: a rendkívüli tanácskozásra a közös uniós álláspont kialakítása miatt volt szükség, amelyet az Európai Unió 27 tagországa közül 26 támogatott. Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország nem támogatta az uniós álláspontot.   

Szavai szerint az EU elítéli a Gázai övezetet kormányzó Hamász és más iszlamista csoportok izraeli célpontok elleni rakétatámadásait, és elismeri Izrael jogát arra, hogy megvédje magát. „Az önvédelemnek azonban mindkét fél részéről arányosnak kell lennie, és tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot” – jelentette ki az uniós diplomácia vezetője.  A civil lakosság elleni bármifajta támadás elfogadhatatlan. „Emellett minden félnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a szent helyek különleges státusát, és a vallási közösségek jogát azok meglátogatására” – mondta.   

Tájékoztatása szerint

a kelet-jeruzsálemi területről, aminek lehetősége kiváltotta a jelenlegi konfliktust. Borrell hangsúlyozta: az Izrael és a palesztinok közöti konfliktusnak csak politikai megoldása lehet, csak tárgyalások útján érhető el tartós béke a régióban. „A megoldás érdekében politikai horizont megnyitására, valamint a felek teljes elkötelezettségére van szükség a párbeszéd és a békefolyamat lehetséges újraindítása mellett” – tette hozzá. A palesztin választások április végén bejelentett elhalasztásával kapcsolatban azt mondta, a voksolás megtartása elsődleges fontosságú. Ezzel összefüggésben Borrell a választások megtartásának segítésére szólította fel valamennyi felet.   

Ceutáról is szó esett

A gázai iszlamista szervezetek és Izrael közötti feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonaikból, akik tiltakoztak ez ellen. Szintén fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az al-Aksza mecsetnél. A Hamász iszlamista szervezet múlt hétfőn kezdte rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapásokat. Izrael harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.   

Azzal összefüggésben, hogy a Spanyolországhoz tartozó észak-afrikai exklávé, Ceuta területére egy nap alatt több ezer illegális migráns érkezett, Borrell azt mondta:

Közölte azt is, hogy az unió jó együttműködésen és barátságon alapuló szilárd és stratégiai partnerséget folytat Marokkóval. A jó kapcsolatok fenntartása magában foglalja a bevándorlási kérdéseket is – közölte. „A migrációs kihívás kezelése a kapcsolatunk fontos részét képezi. Biztos vagyok abban, hogy a párbeszéd és az együttműködés szellemében olyan megoldásokat találunk, amelyek tiszteletben tartják és figyelembe veszik a közös érdekeket” – mondta Borrell.

(MTI)