Hadik András berlini huszárcsínyét felidéző film kapott gyártási támogatást.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága 1,6 milliárd forint gyártási támogatást szavazott meg a Hadik címmel készülő, 1757-ben játszódó nagyszabású mozifilmnek, amely felidézi Hadik András huszártiszt katonai bravúrját, amikor maroknyi csapatával megsarcolta Berlint – tájékoztatta az NFI pénteken az MTI-t.
A Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő Hadik című látványos kalandfilm
– olvasható a tájékoztatóban.
A film főszerepét Trill Zsolt alakítja, a további szerepekben többek között László Zsolt, Hirtling István és Mucsi Zoltán lesz látható. A szereplőknek a hungarikumként jegyzett magyar huszárok világának megelevenítéséhez többek között magas fokú lovas tudásra van szükségük.
A film 2022 végén kerül a mozikba
A Hadik rendezője Szikora János, operatőre Győri Márk. A film látványos, nagy statisztériát felvonultató lovas jelenetein Steve Dent angol akciórendező is dolgozni fog. A forgatás a tervek szerint ősszel kezdődik, a mozifilmet 2022 végén láthatják a nézők. A film producere Nagy Endre.
A tájékoztató idézi az alkotók filmmel kapcsolatos vállalását.
„Olyan történelmi kalandfilmet szeretnénk készíteni a Hadikból, amelynek főhősét két erő kormányozza: a bátorság és a becsület. Sodró lendületű képekből áll össze a történet, a film ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz. A történet alig hagy egy szusszanásnyi időt a szerelem, család, barátság, kötelesség és árulás érzelmes epizódjainak, aztán újra, mint a forgószél, tovább ragadja hőseit és a nézőt” – olvasható a tájékoztatóban.
Legendás katona volt a legvitézebb huszár
Hadik András (1710-1790) katonatiszt, hadvezér, a legvitézebb huszár, aki hőstetteinek köszönhetően közlegényből lett gróf. Részt vett az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. 1757-ben Berlin ellen küldték, a várost 3500 fős seregével október 6-án el is foglalta.
Bár később kiderült, hogy valamennyi kesztyű balkézre való volt, az uralkodó 3000 dukáttal jutalmazta Hadikot és megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét is. 1758-ban lovassági tábornok lett, 1760-ban pedig még a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére is volt. 1762-ben és 1763-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnokaként olyan vitézül küzdött, hogy grófi címet kapott. 1764 és 1768 között Erdély katonai parancsnoka és királyi biztosa volt.
1772-ben a Lengyelországot megszálló császári csapatok főparancsnoka és a birodalomhoz csatolt területek első polgári kormányzója volt. 1774-ben lett tábornagy és Mária Terézia még ugyanabban az évben kinevezte a bécsi Udvari Haditanács elnökévé. E tisztét haláláig megtartotta.
Kiváló katona volt, 1789-ben II. József őt nevezte ki a török elleni háború fővezérévé. Hadik András 79 éves volt akkor, II. József mégsem talált alkalmasabb embert nála.
(MTI)
Fotó: Jacob Adam: Hadik András, 1789, Wikipedia Commons
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Azoknak, „akik mindmáig lehetővé teszik ezeket az állapotokat, és felelősek értük, soha többé nem szabad ismét politikai felelősséget viselniük Németországban” – hangsúlyozta Hans-Georg Maassen.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Egy éve ilyenkor lettem ötvenéves, s azt olvastam Szép Ernőnél, hogy „elrabolta a sors az édes életérzést”. Ugyan, gondoltam, végül is mindig utoljára hagytam a tányéron a legízesebb falatokat.
A „fényes” Esterházy zseniális katona volt, aztán fordult a kocka és dúsgazdaggá vált: Mária Terézia és az orosz cár látogatta meg, Haydn a „saját” zeneszerzője lett, Goethe ódákat zengett róla.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Kérdés, hogy az ortodox karácsonyig mit lép az ukrán elnök.
George Bernard Shaw persze éppen úgy kevesekhez hasonlítható, mint Webber, de a történelemhez hasonlóan már a kultúrát is hamisítják. Még szerencse, hogy a My Fair Ladyt van lehetőség ismételni.
