A világ legsikeresebb országait követi Magyarország – de a mindenszaristáknak ez se jó
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
A Széchenyi-díjas biológus, korábbi miniszter 89 éves volt.
Életének 90. évében évében meghalt Hámori József Széchenyi-díjas neurobiológus, akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke – tudta meg az Élet és tudomány.
Hámori József 1932. március 20-án született Fegyverneken. A Szegedi Tudományegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, majd az ELTE Természettudományi Karán szerzett biológus diplomát.
Kutatói pályája Pécsett, az Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében indult, ahogyan – akkori mestere után – nevezte: a „Szentágothai-iskolában”. Kutatásai középpontjában az idegrendszer működésének vizsgálata, az idegrendszeri alkotóegységek közötti funkcionális kapcsolatok feltérképezése, valamint az emberi agy plaszticitása állt. Tanított a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, s a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, melynek 1992-94 között a rektoraként dolgozott. Vendégprofesszorként az Egyesült Államok több egyetemén is oktatott, illetve részt vett számos nemzetközi kutatási programban.
1990-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd nyolc év múlva rendes tagjává, 2002-2008 között az MTA természettudományi alelnöki tisztségét töltötte be.
1998-99-ben az Orbán Viktor által vezetett kormányban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztereként tevékenykedett, majd 2002-ig a miniszterelnök tudománypolitikai főtanácsadója lett. Elnökölte többek között az UNESCO nemzeti bizottságát és Világkongresszusát, a Magyar Rektori Konferenciát és a Magyar Örökség Díj bírálóbizottságát.
Pályája során mindenkor nagy hangsúlyt fektetett a tudomány, ezen belül kiemelten az idegtudomány népszerűsítésére, valamint a különböző műveltségterületek, a tudomány és a művészetek közötti szellemi kapcsolatok megteremtésére és erősítésére. 2015-ben választották meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnökének. A Társulathoz azonban már jóval régebbi szálak fűzték. Évtizedek óta segítette az Élet és Tudomány hetilap munkáját a tudományos tanácsadó testület tagjaként. Rendszeres szerzője volt a TIT lapjainak, és örömmel nyilatkozott aktuális tudományos kérdésekről a Társulat felkérésére. Nagy népszerűségnek örvendett előadóként, köszönhetően közvetlen stílusának, klasszikus irodalmi, zenei, képzőművészeti ismereteinek, s egyben minden újdonság iránt nyitott széles látókörének.
Tudománynépszerűsítőként azt vallotta, hogy a kutatásokban rejlő esztétikum felmutatásával lehet közel hozni a tudományt a széles közönséghez. Két évvel ezelőtt egy TIT-előadásán fogalmazta meg: „Ha bemutatjuk, milyen szép a tudomány, akkor e gyönyörködtetéssel közelebb vezethetjük az érdeklődőket a megértéshez”.
Nyitókép: MTI Fotó: Soós Lajos