Így bánik Karácsony a Nagycsarnok vállalkozóival

Korábbi cikkünk után, Hankeszné Balás Brigitta példáján felbuzdulva számos csarnokbeli árus hangot adott nemtetszésének azzal kapcsolatban, ahogyan a főváros és a hirtelen megszűntetett Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóságától (röviden: Csapi) bánik velük.

Hankeszné – akit kiraktak a boltjából, miután levélben fordult panaszával között Karácsony Gergely főpolgármesterhez – azután szervezett egy kis sajtótájékoztatót, hogy hétfőn délben a végzésnek megfelelően visszaadta egyik boltját az üzemeltetőnek.

Itt szélesebb közönség előtt is elmondta sérelmeit, amelyekkel korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk. Lényegében arról panaszkodott, hogy sem a Csapi, sem az illetékes képviselő – ez az egyébként a csarnokban zöldséges pavilont üzemeltető, majd azt bérbeadó LMP-s Csárdi Antal –, sem a főváros nem volt hajlandó foglalkozni a problémájával,

Nem csak ő járt így, számos másik üzlet képviseletében is írt leveleket az említetteknek, az érintettek közül pedig néhányan ugyancsak elsorolták problémáikat, amely helyzetükből fakadóan más és más; most elsősorban az emeleti árusok beszéltek.

Hankeszné Balás Brigitta (fotó: Ficsor Márton, Mandiner)

Asztalosok, boltosok

Az emelet 54 asztalát képviselő Marek György elmondta, 26 éve dolgozik a csarnokban, de az elmúlt 14 hónapban minden tartalékát felélte, „minden forint most mindenkinek számít”. Az is erős bizonytalanságot szült, hogy mag Karácsony Gergely főpolgármester levélben nyugtatta az árusokat, hogy a Csapi jogutóddal szűnt meg, így a korábbi szerződéses feltételek biztosítottak, ők úgy tudják, Gy. Németh Erzsébet DK-s főpolgármester-helyettes ennek az ellenkezőjét mondta. „Kérdés, ha feláll ez az egész, egyáltalán hajlandóak-e velünk szóba állni”, a DK-s politikusnőtől még választ se kaptak hónapok óta. „Százezres, milliós összegeket buktunk, a munkahelyünket féltjük”. Ők szeretnék legalább azt a segítséget megkapni bérletidíj-elengedésben, amit azok, amit a boltosok.

A Nagycsarnok egyik ismert hangadója, Kmetty Ágostonné – a Kofaszakszervezet legendás elnökének öt éve megözvegyült felesége – a párbeszédkészséget hiányolta a Csapi és a főváros részéről a szervezet megszüntetése kapcsán, illetve, hogy azóta sem kaptak megnyugtató választ a jövőre vonatkozólag.

Emlékezetes, a Csapit évtizedek óta vezető csapatot Karácsonyék leváltották, fokozva a járvány miatti bizonytalanságot és félelmeket a csarnokbeliek körében, miközben, mint Kmettyné fogalmaz, „hónapok óta ide se bagóznak, nem lehet velük beszélni.

Kmettyné (fotó: Ficsor Márton, Mandiner)

Az asszony ráadásul úgy sejti, személyesen is a Nagycsarnok új vezetésének bosszúja érhette azzal, hogy a „Kofa-szobor” mellé, amely a csarnokbeliek érdekeiért negyven éven át harcoló Kmetty arcvonásait viseli, szorosan két jókora ALDI-s hirdetőtáblát tettek ki, pont azután, hogy ő „kinyitotta a száját”. A lépés mindneképpen kevéssé praktikus, hiszen a 180 centi magas alkotást úgy tervezték, hogy a vele fotózkodó turisták képein vigye hírét a csarnoknak, de most lehetetlen odaférni mellé, pláne úgy, hogy a rikító táblák ne látsszanak a fotón. Kmettyné nem tudja, szándékos provokációról van szó, véletlen egybeesésről.

Az, hogy a kereskedőket sújtó ilyen nehéz helyzetben is egy multit lát jónak reklámozni a Nagycsarnok új vezetősége, eleve rossz érzéssel tölti el, mindenesetre újabb levelet írt a Csapi feladatait úgy-ahogy átvevő megbízott intézményvezetőnek, az önkormányzatnak és az iparkamarának, akik a kereskedőkkel együtt a pandémia közepén összeadták a pénzt a szoborra.

A turistacsalogatónak szánt szobor (fotó: Ficsor Márton, Mandiner)

Hitegetés a vezetés részéről

Bár a megszólalók a kormánnyal sem voltak mind maradéktalanul elégedettek, de azt még a magát markáns, „klasszikus baloldaliként” meghatározó Rády Árpád árus is elismerte,

– az üzlet előtt levő úgynevezett kipakolásra viszont a Csapi kitrükközte, hogy ne így, hanem „kipakolás fenntartásaként” tudjon számlát adni. Így arra az ingyenesség már nem vonatkozott – ez hasonló logikával történt, mint amit a földszinti üzletekkel csináltak, ahol raktárnak nyilvánították az előkészítő részt, amire hirtelen már nem is vonatkoztak a kedvezmények. Rády mindenesetre év végéig szeretné megkapni a Gy. Németh Erzsébet által hangoztatott 90 százalékot az üzletei egészére. „Több, mint húszmillió forint veszteségem van.” Hozzáteszi: az új csarnokvezetés utalt arra, hogy megoldható ez a 90 százalék a kipakolásra, de ebből csak 70 lett, ami nagyon nem mindegy.

Az emelet hangjai (fotó: Ficsor Márton, Mandiner)

Mi jöhet ezután?

Rády egyébként hat, kisebb boltjában magyar népművészeti ajándéktárgyakat, porcelánokat, Ajka Kristályt, kalocsai terítőt és egyéb magyar és erdélyi magyar népművészeti tárgyakat árul, s külön nagy gond, hogy az elmúlt 14 hónapból mindössze egyet tudott nyitva tartani, augusztus elejétől szeptember elejéig, amikor is a megszokott forgalma tizedét realizálta. Mint lapunknak elmondta, 18 egykori alkalmazottjából egyetlenegyet tudott megtartani négyórás munkaviszonyban, bár augusztus végéig kilenc embert még „elvitt a hátán”, aztán belátta, hogy nem bírja tovább. Elmondása szerint már fel se megy a boltjaihoz, mert „elsírja magát”.

Hozzáteszi: a pandémiáról sem a kormány, sem az ellenzék nem tehet, de

ezzel szerinte pont úgy tett, mint a kormány, amelyik ugyanekkor íratta alá az új szerződést az orvosokkal. „Karácsony Gergelyéknek még az se elég, hogy kirúgják a vezetést ha nem tetszik nekik: ők teljes szervezeti átalakítást csinálnak. Óriási hiba.” – fogalmaz. Hozzátéve: „most új szerződéseket fogunk csinálni? És mi lesz, ha kedvezőtlenebb új szerződést akarnak velünk aláíratni? Kihez fordulhatunk?”