Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Nyílt forráskodú szoftverrel ellenőrizhetjük, érintettek vagyunk-e a Facebook legutóbbi adatszivárgásában.
Mint arról mi is beszámoltunk, 533 millió Facebook-felhasználó személyes adatai szivárogtak ki, köztük teljes személynevek, felhasználónevek és jelszavak, telefonszámok, lakóhelyek, születési dátumok és emailcímek. Az adatszivárgás 377 ezer magyar felhasználót is érinthet.
Az, hogy saját profilunk érintett-e a szivárgásban, erre az oldalra kattintva nézhető meg. Az oldal a Facebookon használt telefonszám vagy a közösségi oldal azonosítója alapján ellenőrzi, hogy kiszivárogtak-e adataink. Keresni a felhasználói azonosítóval, vagy a telefonszámmal lehet. Az adatbázis az interneten fellelhető, ellopott 377.000 magyar adatainak butított változata, mely semmilyen személyes adatot nem tartalmaz.
Amennyiben a megadott adatok alapján az oldal azt jelzi, hogy szereplünk a kiszivárgott adatbázisban, úgy érdemes azonnal óvintézkedéseket tenni, például jelszót cserélni minden fontosabb weboldalon – nemcsak a Facebookon –, valamint ügyelni rá, hogy megfelelő erősségű legyen a választott jelszó. Ahol erre adott a lehetőség, ott ajánlott a kétlépcsős azonosítás beállítása.
Nyitókép: Ugo Padovani / Hans Lucas / AFP