A magyar reklámadó, és a kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot – közölte döntését az Európai Unió.
Magyarország 2014-ben fogadta el a reklámadótörvényt, amelynek értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A nemzetközi tendenciát követve Lengyelország is a magyar reklámadóhoz hasonló, a vállalkozásokra vonatkozó adót vetett ki, amelyet
Az Európai Bizottság mindkét adót a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak nyilvánította. Keddi ítéletében az uniós bíróság megerősítette a korábbi törvényszéki ítéletet, és semmisnek nyilvánította az uniós bizottság határozatait, ugyanis nem találta bizonyítottnak, hogy a lengyel és a magyar intézkedéseket hátrányosan megkülönböztető módon alakították volna ki. Következésképpen a brüsszeli testület által megtámadott ítéletekkel szemben benyújtott fellebbezéseket az uniós bíróság teljes egészében elutasította.
(MTI)
Címlapkép: Az Európai Unió Bírósága. Fotó: MTI/EPA
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.
Az Európai Unió gazdasági versenyképességének jövőjét megalapozó sürgős cselekvési tervet fogadtak el a nyugati szövetségi rendszer legnagyobb találkozóján Budapesten.
Az Európai Bizottság védelmi unióról alkotott víziója lényegében Kijev vég nélküli támogatását jelenti Moszkvával szemben, de a tagállamokat is ellenőrzés alatt tartaná.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
