A magyar reklámadó, és a kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot – közölte döntését az Európai Unió.
Magyarország 2014-ben fogadta el a reklámadótörvényt, amelynek értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A nemzetközi tendenciát követve Lengyelország is a magyar reklámadóhoz hasonló, a vállalkozásokra vonatkozó adót vetett ki, amelyet
Az Európai Bizottság mindkét adót a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak nyilvánította. Keddi ítéletében az uniós bíróság megerősítette a korábbi törvényszéki ítéletet, és semmisnek nyilvánította az uniós bizottság határozatait, ugyanis nem találta bizonyítottnak, hogy a lengyel és a magyar intézkedéseket hátrányosan megkülönböztető módon alakították volna ki. Következésképpen a brüsszeli testület által megtámadott ítéletekkel szemben benyújtott fellebbezéseket az uniós bíróság teljes egészében elutasította.
(MTI)
Címlapkép: Az Európai Unió Bírósága. Fotó: MTI/EPA
Peking véleménye szerint Brüsszel piszkos játékba kezdett, amelyben az EU célja Kína kereskedelmi megütése – kerül, amibe kerül, még az sem számít, ha sunyin, és a másik játékost teljesen hülyének nézve teszi azt.
Maia Sandu jelenlegi nyugatos elnök és kihívója, az oroszpárti Aleksandr Stoianoglu között választanak vasárnap a moldovaiak.
Nem sajnálná a milliárdokat a finn exelnök.
A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
Miközben az Unió az orosz energiától való leválásról beszél és Magyarországot kritizálják az energiafüggőség miatt, valójában Franciaország, Spanyolország és Belgium rekordmennyiségben importálják az orosz cseppfolyós gázt.
A szlovák Euractivval osztotta meg hasznos magyarországi tapasztalatait.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
