A Handelsblattnak adott interjújában az Európai Bizottság alelnöke azt mondta: gyors döntést szeretne a jogállamisági mechanizmus ügyében, hogy visszamenőleges hatállyal is vizsgálódni kezdhessenek.
„Magyarország és Lengyelország a figyelmünk középpontjában áll” – mondja Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a Handelsblattnak adott interjújában, amelyben többek között az új jogállamisági mechanizmusról is kérdezték a biztost.
Jourová szerint a jogállamisági mechanizmus nem csodafegyver, viszont égető szükség van rá, az Európai Unió adófizető polgárai pedig már régen szerettek volna egy olyan eszközt, amivel meggátolható a korrupt rendszerek általi pénzpazarlás. Az új mechanizmus viszont még nem lép életbe, mivel meg kell várni, hogy az Európai Bíróság hogyan határoz ebben a kérdésben, hiszen Magyarország és Lengyelország a plénum elé vitte az ügyet.
„A jogállamisági mechanizmussal egy új, fair és hatékony eszköz lesz a kezünkben”
– mondja Jourová a lapnak. A jövőbeli jogsértések esetén lehetővé válna a költségvetési források csökkentése az adott tagállam számára.
Az Európai Unió már dolgozik a jogállamisági mechanizmus minél precízebb kialakításán – jelenti ki a komisszár. „Az új mechanizmus január elsejétől alkalmazható, az EuB döntése után pedig visszamenőleges hatállyal is munkához láthatunk” – hangzik el az interjúban. Jourová szerint a múltban is volt arra példa, hogy a bíróság néhány hónap alatt döntést hozott, és erre most is van remény. „Az a személyes vágyam, hogy gyors döntés szülessen” – mondja Věra Jourová.
A komisszár ígérete szerint a közeljövőben a korrupcióval és a nepotizmussal veszik fel a harcot. Jourová emlékeztet: Lengyelország és Magyarország ellen már most is folyamatban van egy 7-es cikk szerinti eljárás, ami ahhoz is vezethet, hogy a két tagállam szavazati jogát megvonják a Tanácsban.
A járványhelyzet különösen megterhelő lehet a jogállamiság szempontjából: „Ha csődbe mennek a cégek és az emberek elveszítik a munkahelyeiket, a demokráciáink is könnyen elveszíthetik az embereket” – fogalmaz Jourová.
Az Európai Bizottság alelnöke szerint a médiumokra is egyre nagyobb nyomás nehezedik, pedig ezekben a veszélyes időkben nagyon nagy szükség van a jól működő médiára és a professzionális újságírókra. „A média egyrészt gazdasági tényező, másrészt a demokrácia őre” – jelenti ki Jourová. A biztos azt reméli, hogy a következő öt évben minden tagállamban visszavonhatatlanul megszilárdulnak az alapvető jogok. Ehhez az is hozzátartozik, hogy nem csak az egyszerű polgárok, hanem a hatalmasok is értsék is tiszteljék a jogállamiságot. „A jogállam az egészséges és fenntartható fejlődés alapja a tagállamokban, és a kölcsönös bizalomé az EU-ban” – összegez Věra Jourová.
Nyitókép: Olivier Matthys / POOL / AFP
Oleg Duda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
A repülőgép elvontatásáig több órán keresztül szüneteltetni kellett a le- és felszállásokat.
A legrosszabbra számít a szerb sajtó.
A lap emlékeztetett, Magyarország korábban többször is hangoztatta, hogy nem fogja jóváhagyni az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási forduló megnyitását.
Nagy bejelentést tett a Rheinmetall vezérigazgatója.
Tarr Zoltán felbátorodott Manfred Weber kijelentésén, miszerint „nem létezik olyan, hogy nemzeti szuverenitás”, de Magyar Pétertől is hallottunk már ilyet.
Oleg Duda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
Az Amerikai Népszava főszerkesztője szerint Magyar tábora elérte saját csúcsát.
