Nemzetközi nagyágyúkat igazolt le az MCC

Több mint egytucat magyar és külföldi szaktekintélyt „igazolt le” az MCC – jelentette be Orbán Balázs az érintetteket bemutató online sajtótájékoztatón. A kuratóriumi elnök megjegyezte: a kollégium saját, főállású akadémiai csapattal dolgozik, iskolákat és műhelyeket hozott létre, amelybe az ország legkiválóbb egyetemi szakembereit, az üzleti, kulturális vagy gazdasági élet terén

kiscsoportos foglalkozások keretein belül. Ezekben az élő, szoros tanár-diák kapcsolat segíti, hogy „minden diákunk be tudja futni a pályát, ami a tehetsége alapján adatott”.

Orbán Balázs emlékeztetett, az intézmény 25 éve áll fenn, s az általános iskolás kortól az egyetemen túl is „gyorsítópályás speciális képzést” kínál ingyenesen a magyar fiatalok számára, ami az Országgyűlés legutóbbi döntése alapján létszámban és földrajzilag is tovább bővülhet, 

„Az MCC úgy kíván nemzetközi hírű intézmény lenni, hogy a legkiválóbbakat elhozzuk Magyarországra, s ők exkluzív módon foglalkoznak az itteni diákokkal” – fogalmazott. Kifejtette, ha a kiválóságot tűzzük a zászlónkra, ahhoz a nemzetközi akadémiai, tudományos és oktatási világ legjobb professzorait, szakembereit kell bevonni ebbe. A cél az, hogy

Fontosnak nevezte azt is, hogy (az egyébként az érkezők által is képviselt,) különféle globális oktatási központokat a diákok is megismerjék. Az MCC éppen egy olyan ösztöndíjprogramon dolgozik, amely a fiatalokat juttatja ki ezekbe az egyetemi központokba, a cél minden diák számára az egy, de inkább két-három külföldi tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása ennek a szellemi építkezési projektnek a részeként – sorolta.

„és arra törekszünk minden programban a legjobb oktatókat, a legjobb tudás és képességek átadását biztosítsuk diákjainknak”
 – tette hozzá Szalai Zoltán főigazgató.

Az elmúlt időszakban az MCC nem csak a tudományágak és oktatók területén, hanem territoriálisan is folyamatosan bővül, azaz idén szeptemberben 17, a következő években Kárpát-medence-szerte 35 helyszínen lesz képzési központja a kollégiumnak – összegezte a főigazgató, aki a csatlakozó magyar és külföldi szaktekintélyeket is méltatta néhány szóban.

Megjegyezte, utóbbiakat az MCC Visiting Fellowship program keretein belül

Orbán Balázs pedig korábban elmondta, a programba továbbra is várják a jelentkezőket.

Szalai Zoltán röviden méltatta a most csatlakozó szaktekintélyeket, úgy mint a számos kultúrát jól ismerő Cséfalvay Zoltán politikus-tanárt, a húsz könyvet jegyző Hahner Péter történészt, az EU-intézmények működésében húsz éve részt vevő Rodrigo Ballester kutató-diplomatát, a Konrad Adenauer Stiftungnál egy évtizedet eltöltött Bauer Bence jogászt, valamint Lee Strang alkotmányjogász-professzort (vele friss Mandiner-interjú: itt). Továbbá Patrick Grey reneszánsz kori irodalomkutatót, Gladden Pappin politológust, az American Affairs főszerkesztő-helyettesét (ő nemrég a konzervatívok kihívásairól beszélt a Mandinernek), Werner Patzel politológia professzort, akit az egyik legjelentősebb német véleményvezérként mutatott be, valamint Chris Buskirk ismert amerikai publicistát (ő a baloldali újságírás sajátosságairól beszélt lapunknak) és a magyar és világirodalom ismeretének elmélyülését szolgáló műhelyt alapító Tibor Fischer brit-magyar írót, az Under the Frog című sikerkönyv szerzőjét. Zömük néhány mondatban be is mutatkozott, Ballester kivételével online bejelentkezéssel.

Magyar és nemzetközi szaktekintélyek

Cséfalvay Zoltán, a Cardiff Egyetem egykori Marie Curie kutatói ösztöndíjasa, volt párizsi OECD-nagykövet, volt államtitkár, több külföldi intézmény tudományos tanácsának tagja, aki az MCC Közgazdasági Iskolája újonnan létrehozott Technológiai Jövők Műhelyének vezetőjeként beszélt. Felidézte: a kétezres évek közepén óraadó már volt az MCC-ben, a kiépülő új műhely feladata pedig az új korszak – a negyedik ipari forradalom – természetével való megismerkedés, a kihívásokra való reagálni tudás képességének megszerzése lesz a diákok messzemenő bevonásával a kutatásba is, beleértve a gazdasági-társadalmi következményeket is

Hiszen, mint hangsúlyozta,

Az induló MCC-Rubicon Történelemtudományi Műhely vezetője, Hahner Péter, aki 33 éve a Pécsi Tudományegyetem Újkori Világtörténelem szakán oktat és vezeti, jelenleg pedig a Rubicon Intézet főigazgatója, elmondta, hogy a „forradalom” fogalmának történetét szeretné megismertetni a hallgatókkal, hogy hogyan lett az egyébként restaurációt, visszafordulást jelentő fogalomból az „emberiség megváltását” célzó, végül a 20. század legsötétebb diktatúráinak jelszavává váló kifejezés.

A jelszó a minőség és a közös munka

Lee Strang alkotmányértelmezéssel foglalkozó ügykönyvét – lényegében tankönyvét – említette, amely a természetjogi vonatkozásait tárgyalja az amerikai alkotmányjognak, és örömét fejezte ki, hogy a hallgatókkal és a kollégákkal is közösen dolgozhat. Bauer Bence német felmenőit és húszéves németországi tapasztalatait megemlítve elmondta, hogy a magyar fiatalok számára szeretne újabb lehetőséget adni arra, hogy az EU-ra és a világra való kitekintésük részeként „egy kicsit a német térfélre is” kitekintsenek. A vezetésével megalakult MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért feladata pedig ebben szerinte a magyar fiatalok megismertetése a németországi aktualitásokkal, intézményekkel, személyekkel, emellett német nyelvterületen biztosítani számukra lehetőséget, miközben konferenciákba, kutatómunkákba bevonva őket egyúttal a két ország viszonyrendszerében elengedhetetlen párbeszéd, megértés és közös cselekvés a vezérelv –

A reneszánszkori irodalmat kutató, a Durhami Egyetem bölcsészettudományi igazgatója Patrick Grey bemutatkozásában megemlítette, hogy ő maga az Egyesült Államok egy félreeső, észak-karolinai városában járt középiskolába, és karrierjét nem kis részben az MCC-hez hasonló amerikai kezdeményezéseknek köszönheti, amelyek felkarolják a tehetségeket; méltatta emellett hazánkat és Budapestet történelmi gazdagsága és szépsége miatt, amely „elegáns és divatos hely”, de reméli, hogy a vidéket is megismerheti, és sok magyar tudóssal, kutatóval találkozhat.

Átlátni a monstrum lépéseit

Werner Patzel, az összehasonlító politikatudomány professzor emeritusza a Drezdai Egyetemről a parlamentek, pártok és politikai kultúrára vonatkozó kutatási területeit ajánlotta a hallgatók figyelmébe, megjegyezve, hogy valóban aktívan kommentál politikai eseményeket a nyilvánosságban is, és 1970-es budapesti látogatása óta szeretné közelebbről megismerni a magyarországi folyamatokat, „noha kapcsolataink jelenleg problémásak” – utalt a német-magyar államközi viszony összetettségére. 

Bemutatkozott még a helyszínen a spanyol Rodrigo Ballester is, aki az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője lett, a párizsi Institut d’Études Politiques vendégelőadója is volt, de tudása, amelyet átadni hozott, elsősorban a húszéves, az Európai Unió különböző intézményeit s elsősorban a Bizottságot érintő tapasztalata. Mint mondta, szeretne a kollégáknak bennfentesként betekintést nyújtani a végtelenül bonyolult mechanizmus működésébe, 

Hozzátette: közelebb szeretné vinni egymáshoz hazánkat és az EU-t, tudományos és technikai szempontokból is, mindezt pedig a hallgatóknak tartott kurzusok, az európai ügyek köré szervezett események megrendezése és uniós előadók, vendégtanárok meghívása révén – mondta, hozzátéve, bár évtizedek óta oktat, lenyűgözte az MCC rugalmassága.

Fotók: Ficsor Márton