A természet- és az állatvédelem kéz a kézben jár – Ovádi Péter a Mandinernek

„Állatvédelmi társadalmi párbeszéd indult, online kérdőív formájában várjuk a lakosság véleményét” – mondta nemrég Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető ismertette: a kormány és az Agrárminisztérium törekszik arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse az állatok jólétének javítását és a felelős állattartás térnyerését a lakosság körében. Ebben a szellemben indítják el a társadalmi párbeszédet is, amelynek célja, hogy biztosítsák az információcserét, a szorosabb együttműködést az ágazatot érintő jogszabályok előkészítésében, az átfogó programok és stratégiai dokumentumok megalkotásában. Az új konzultációról, a célokról és a magyar helyzetről Ovádi Péterrel, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossal beszélgettünk. 

***

Miért éppen most indult egyeztetés állatvédelmi kérdéseket illetően a magyar emberekkel?

Magyarországnak ma olyan kormánya van, amely számít az emberek őszinte véleményére, visszajelzésére. Vannak olyan témák, amelyekben elengedhetetlen, hogy a választópolgárok segítségével határozzuk meg a legfontosabb egyetértési pontokat. Hiszem, hogy a magyarok tudása és tapasztalata, illetve a kérdőívre adott válaszok segítségével folytatódik hazánk építése. Célunk, hogy Európa egyik legélhetőbb országa lehessünk:

David Attenborough mondta egyszer: az egész élet arról szól, hogyan találja meg az ember a helyét a természetben, miért vagyunk itt, hogy tudunk beilleszkedni. Az állatok védelmének át kell hatnia az egész életünket már kisgyermekkortól kezdve, ezért ezúton is arra kérek mindenkit, töltse ki kérdőívünket.

Ennyire égető probléma lenne az állatvédelem hazai megreformálása?

Fontos felülvizsgálni azokat a területeket, amelyeket ilyen mértékű társadalmi érdeklődés övez. Ebben szerintem semmi váratlan nincs, az irány már 2010 után is kirajzolódott, a Klímavédelmi akcióterv pedig egy újabb fontos lépés volt a természet védelme érdekében, hiszen a természet -és az állatvédelem kéz a kézben, mancs a mancsban járnak. A kormány célul tűzte ki

de 2010 és 2019 között az országos jelentőségű, védett természeti területek aránya is több mint négyezer hektárral bővült. Minden intézkedés azt a szemléletet és fölfogást tükrözi, hogy felelősséggel tartozunk a minket körülvevő világért, hogy a gyermekeink és az utánunk jövők is élvezhessék annak csodáit.

Lengyelországban például olyan nagy port kavart a tavalyi állatvédelmi törvény, hogy az koalíciós válsághoz vezetett. Terveznek a jövőben nagyívű állatvédelmi fordulatot, reformot?

Jól látható, az állatvédelem ügye áthatja a mindennapokat is, jómagam napi szinten kapok megkereséseket azzal kapcsolatban, hogy mivel kellene foglalkoznunk. Egyfelől nagyon örülök annak, hogy működnek az erre a célra létrehozott csatornák, a választópolgárok és a civil szervezetek pedig megtisztelnek bizalmukkal. Másfelől fontosnak tartom becsatornázni a Nemzeti Állatvédelmi Programba azokat a szakmai javaslatokat, amelyek hozzájárulhatnak az állatvédelem területén jelenleg meglévő problémák hosszú távú és tartós kezeléséhez, megoldásához. Két fő területet mindenképp szeretnék azonosítani, ahol gyorsan, célzottan kell beavatkozni.

Előbbihez az ebrendészeti ellátórendszer hiányosságaival kell szembenézni, az utóbbihoz pedig látnunk kell, hogy milyen eszközökre van szükség az illegális szaporítók elleni hatékony fellépéshez. Sajnos komoly gondot jelent, hogy ma Magyarországról több tízezer kutyát adnak el az Európai Unió tagállamaiba évente, amelyek nagy része fél évnél fiatalabb, és törzskönyv nélkül kerülnek a kisállat piacra. Óriási előrelépésnek tartom, hogy 2021. április 1-től a kedvtelésből tartott állatok forgalmazását végző vállalkozásoknak a helyileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél be kell jelenteni, ez egy hangsúlyos lépés az állatkínzó kutyaszaporítók, illegális kereskedők tevékenységének visszaszorításáért és végső soron a felszámolásáért folyó munkában.

Miniszteri biztosként ön szerint melyek a modern állatvédelem legfontosabb pillérei, vezérfonalai?

Két dolog mentén tartom elképzelhetőnek, hogy a fenti célkitűzések megvalósulhatnak. Az egyik a szakmaiság, a másik pedig az együttműködés. Fontosnak tartom, hogy legyen az állatvédelemnek olyan tudományos bástyája, amely mintegy előretolt helyőrségként a frontvonalban lévőket látja el munícióval. Ezért tartom a hazai állatvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű lépésnek az Állatorvostudományi Egyetemen létrejött Állatvédelmi Központ megalakulását, amelynek a megnyitóján egyébként én is ott lehettem. A központ önmagát is úgy határozza meg, hogy tudásbázisként járul hozzá az állatvédelem elméletének és gyakorlatának működtetéséhez, segítségként szolgálhat az állatvédelmet érintő kormányzati döntések meghozatalánál, de a terepen dolgozó állatorvosoknak és állatvédőknek is hasznos és stabil pont. Ahogy az előbb is mondtam, a szakmaiság mellett az együttműködésben, az összefogás erejében hiszek. Már most látható, hogy az állatvédelem területén a felelős állattartásra történő neveléssel, a szaporítók elleni harccal, a kóbor kutyák és macskák ivartalanításával kell foglalkoznunk.

ezt az értéket meg kell becsülni és támogatni szükséges. Éppen azért indítottuk útjára az állatvédelmi témájú kerekasztal-beszélgetésekből álló országos roadshowt, hogy megismerjük a valódi problémákat és rámutassunk arra, hogy a megoldás sok esetben a civilek, a hatóságok, valamint az állatvédők valódi összefogásából következik. Számos előremutató példát lehet hozni már az elmúlt néhány hónap alapján is, én bízom benne, hogy ez a sor csak folytatódni fog.

Milyen elveket kell figyelembe vennie egy esetleges jogszabályi módosításnak? A konzultációban ugyanis több kérdés is érinti a büntető törvénykönyv hatályos szakaszait.  

Itt is igaznak tartom, hogy senkinek nem okozna gondot a helyes döntéseket meghozni. Ellenben nem egyszerű meghatározni azt, hogy mi is a helyes. Az állatvédelem nem egy zéró összegű játék, az állatok jogait is ugyanúgy kell védenünk, mint az emberekét. Önmagában azonban nem gondolom, hogy a jogszabályi környezet szigorítása lenne a megoldás mindenre. Legalább ennyire, ha nem fontosabb a felelős állattartásra történő nevelés megkezdése már kisgyermekkorban, vagyis a prevenció, az edukáció.

Nemzetközi összehasonlításban milyen szinten áll hazánk az állatvédelmet illetően?

Nem dőlhetünk hátra, amíg csak egy állat is kínzásnak van kitéve, hiszen aki állatot kínoz, valószínűleg nem sok választja el attól, hogy embertársaira is veszélyes legyen. Az adatokból látható, hogy 2013 óta csökkenés tapasztalható a Magyarországon regisztrált állatkínzás bűncselekmények számában, de van feladatunk ezen a területen. A változást a helyes szemléletmód, a felelős állattartásra való nevelés hozhatja el. A céljainkat csak közösen, összefogással érhetjük el. Sokat vagyok úton és olyankor általában magyar zenét szoktam hallgatni, a Follow The Flow-nak van egy idevágó gondolata: „Mindegy, hogy mennyire rögös az út, elmegyek, nem számít a távolság”. Elindultunk az úton és jó látni, hogy nem vagyunk egyedül.

Képek: Agrárminisztérium / Sajtóiroda